Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén
H Ami a szövegezést illeti, a tervezet 5. §-ának az outsider elleni harcban használt eszközökre való utalása hézagos és nem is megfelelő. Az outsider tönkretétele ugyanis nem a «termelés, forgalombahozás és áralakulás korlátozásával* történik. Ez a körülírás illik a kartel ármegállapító tevékenységére, tehát az első csoportba tartozó esetekre, de nem egyúttal az outsider elleni küzdelemre is, amelynek eszközeit külön kellene meghatározni. Túlzott karteláraknak vagy a termelés korlátozásának az outsider mindig csak hasznát látja és egészen mástermészetű eszközök azok, amelyeket a»kartel az outsiderek ellen alkalmaz és amelyek annak tönkretételét idézhetik elő. Ezeket az eljárásokat mint «szigetelő)>, illetve «har?nadik személyek gazdasági létét korlátozó intézkedéseket)) szokták jellemezni. Hatásuk ugyanis az outsiderre szigetelő, míg a kartel vevőkörére vagy az annak szállító vállalatokra, amelyek a szigetelésnél, gyakran kényszerűségből a kartelnek segédkeznek, azok gazdasági szabadságát korlátozza. Teljesen azonban ez a körülírás sem fedi azokat. A bojkott, a kizárólagos szállítási szerződés, a hűségrabatt és ezekhez hasonló rendszabályok ugyan szigetelő hatásúak és harmadik személyek gazdasági szabadságát is korlátozzák, de már pl. az áron alul eladást az említett körülírás egyáltalán nem jellemzi. Ezért a törvényben megfelelő körülírás mellett legalább példázva fel kellene sorolni a gyakorlatban sűrűbben alkalmazott eszközöket. Az 5-ik § mai fogalmazása mellett azonban alig lehet kitalálni, hogy ez a pont pl. a bojkottot vagy az áron alul eladást is akarja szabályozni! Érdemi tekintetben a következőket kívánjuk megjegyezni: A versenytárs elleni küzdelemben a kartelek által igénybe vett harci eszközök felette élesek és céljuk, valamint hatásuk rendszerint a kívülálló fél tönkretétele vagy kényszerítése a kartelbe való belépésre. így pl. az «áron alul eladásnál» a kartel, hogy veszedelmes ellenfelét az útból félretegye, a kartelcikkek árát a termelési költségek alá szállítja le. A versenytárs, hogy vevőit el ne veszítse, szintén kénytelen az árakkal leszállani és veszteségre eladni. A gazdaságilag erősebb kartel azonban mindaddig folytatja az árleszállítást, míg a kívülálló fél teljesen tönkre nem megy a veszteségekben. Mikor azután ez a kívánt eredmény bekövetkezett, a piacon egyedül maradó kartel ismét felemeli az