Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

84 csak egyetlen egy szakasz van, ez is csak bizonyítási eltéréseket tartalmaz. III. Magánjogunk állapota: hiányossága, bizonytalansága és különbözősége döntő befolyást gyakorolt egyúttal a keresk. jog kiterjedési körének legelső alapvető kérdésére is, arra a kérdésre, hogy a K. T. intézkedései csak a hivatásos kereskedelemre : a kereskedőkre, avagy a többi társadalmi osztályokra is alkalmaztassanak-e, ha és mennyiben kereskedelmi jellegű ügyleteket kötnek vagy a kereskedelemmel összeköttetésbe lépnek? Franciaországban ez a kérdés az előadottak szerint voltaképpen csak a keresk. bíróságok hatásköre szempontjából bírt jelentőséggel és azért a Code de Comm. azokat az ügyleteket, melyeket kereskedelmieknek minősített, nem az anyagi részben, hanem a keresk. eljárásra vonatkozó IV. részben sorolja fel. De habár a keresk. ügyletek ebből a szempontból való meghatározásánál szakított a régebbi ú. n. szubjektív rendszerrel, mely szerint csak a kereskedők részéről ismertetnek el keresk. ügyletek s az á. n. objektív rendszert inaugurálta, mely különösen a vételt, ha az továbbadási, azaz spekulatív szándékkal történt, a vevő személyére való tekintet nélkül, tehát a nem kereskedő részéről is kereskedelminek minősítette: a bírói gyakorlat a kereskedelmi bíróságok hatáskörét mégis csak arra az esetre korlátozta, ha az ügylet éppen alperes részéről képez keresk. ügyletet. Ezt Németországban és Ausztriában is követték s mi is utánoztuk a kereskedelmi eljárást szabályozó 1875. évi december 1-én, az ezt felváltó 1881 november 1-én kelt rendeletekben és a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cikkben. De amíg Franciaországban a kereskedelmi bíráskodás korlátozása az alperesi kereskedőkre és kereskedelmi ügyletekre egyúttal azt is maga után vonta, hogy az anyagi jog alkalmazása is ehhez igazodik, úgyhogy a kereskedelmi jog csak a kereskedelmi bíróság által alkalmaztatik, ellenben a polgári bíróság, bár a felperes kereskedő vagy kereskedelmi ügyletből perel, a polgári jog szerint ítél s e szerint az alaki és anyagi jog között congruentia van: addig Németországban.