Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

85 az anyagi kereskedelmi jogra nézve arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kereskedelmi törvény szabályai az ú. n. egyoldalú keresk. ügyleteknél arra a félre is alkalmazandók, akinek részéről az ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez, tekintet nélkül arra, vájjon alperesi vagy felperesi minőségben szerepel. Aminek folytán tehát Németországban megszakadt a congruentia az anyagi és alaki kereskedelmi jog között s a kereskedelmi jogot nemcsak a kereskedelmi, hanem a polgári bíróságok is alkalmazták, dacára annak, hogy az előttük perbe vont alperes részéről kereskedelmi ügylet nem forgott fenn. Ezzel a kereskedelmi jog Németországban, ellentétben Franciaországgal, alanyilag valóságos egyetemes joggá, jus commune-vá vált s a nemkereskedelmi osztályok, a kereskedőkre vonatkozó speciális rendelkezésektől eltekintve, éppúgy alá lettek neki vetve, mint a hivatásos kereskedelem. Ezt a példát követtük mi is: a mellett, hogy a K. T. kereskedelmi ügyletnek minősíti a vételt bárki részéről, ha az továbbadási szándékkal történik, a szállítás elvállalását, ha a szállítandó áru utólag szereztetik meg, sőt az értékpapírok megszerzését akkor is, ha az nem továbbadási szándékkal történik: a K. T. 264. §-a kifejezetten kimondja, hogy a törvény rendelkezései azon ügyleteknél, melyek csak az egyik fél részéről képeznek kereskedelmi ügyletet, a kivételektől eltekintve, mindkét félre nézve egyaránt alkalmaztatnak. Ezzel a forgalmi élet nálunk is jogilag teljesen kommercializáltatott; mindenki, akár kereskedő, akár földmívelő, hivatalnok vagy más, aki kereskedőtől vesz vagy neki elad, egyenlően a kereskedelmi jog szerint nyer igazságot, akár ismeri vagy ismerheti azt, akár nem, akár feltehető, hogy annak eleget tud-e tenni, akár nem. Csak a kisipari és az ingatlanforgalom van kivéve annak folytán, hogy a 260. § 2. bekezdése szerint a kézművesek eladásai és a 262. § szerint az ingatlanokra vonatkozó szerződések keresk. ügyleteknek nem tekintetnek. S ugyanúgy mint Németországban és Ausztriában, amíg nálunk külön kereskedelmi eljárás létezett, vagyis az új perrendtartás életbelépéséig, nálunk is nemcsak a kereskedelmi, hanem a polgári bíróságok is ítéltek a kereskedelmi jog szerint, ha az ügy az eljárási szabályok szerint a kereskedelmi bírósághoz nem tar-