Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

83 mása alatt jártak el. Ezt a nyomást fokozta még az osztrák kereskedelem segítsége is, amellyel legközvetlenebb összeköttetésben állottunk s mely természetszerűleg az Ausztriába is behozott német K. T.-vel való egyenlőséget óhajtotta. De érthető is volt ez az állásfoglalás, ha meggondoljuk, hogy a német K. T. akkoriban mint a legtökéletesebb líjabb törvényhozási alkotás ismertetett el, mely támaszkodva a kereskedelmi jogfejlődés összes vívmányaira, a különböző német államok legelsőrendű képviselőinek Nürnbergben folytatott beható tanácskozmánya által mintaszerű szabatossággal és nyelvezettel állapíttatott meg. E mellett a német K. T. megalkotását kísérő általános jogi állapot hasonlósága a miénkkel is követelte a K. T. hasonló szerkezetét, különösen ami a magánjoghoz való viszonyát illeti, lévén Németországban a különböző államokban nemcsak különböző magánjog, hanem egyes részekben magánjogi törvénykönyv teljes hiánya, éppúgy, mint nálunk, ami szükségképpen azt vonta maga után, hogy a, keresk. törvénybe számos olyan rendelkezést kellett felvenni, melyeknek semmi specifikus kereskedelmi jellegük nem volt, melyek általános magánjogi természetűek voltak ; aminthogy a magyar bírói gyakorlat ezeket a rendelkezéseket nem is szorította a kereskedelmi ügyekre, hanem alkalmazta azokat a magánjogi viszonyokra általában, úgyhogy a K. T. az általános magánjognak is elismert forrásává vált. Annyi különben bizonyos, hogy miután a hazai kereskedelem az ötvenes és hatvanas években egészen német jellegű volt és saját jogi felfogásokkal egyáltalában nem bírt, önálló •törvényhozási alkotásra úgy sem lehetett gondolni; olyan utánzás pedig, mely, úgy mint a legtöbb országban, az 1807-ben megalkotott s a modern kereskedelmi jog anyajogát képező francia Code de commerce közvetlen alapulvétele mellett történt volna, már azért sem jöhetett kérdésbe, mert a francia K. T. a már előbb létrejött polgári törvénykönyvre: a Code civil-re támaszkodott, melynek a legtöbb ügyletre vonatkozó rendelkezései a kereskedelmi köröket is kielégítette, úgyhogy a K. T.-be nem kellett általános természetű magánjogi rendelkezéseket felvenni, amint hogy pl. a legfontosabb keresk. ügyletre: a vételre nézve a francia K. T.-ben