Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

82 a főrendiházhoz tette át, mely ahhoz csekély irályi módosításokkal hozzájárult. A kir. szentesítés 1875 május 16-án történt s a törvény mint 1875 : XXXYTI. t.-c. kihirdettetvén, az 1875 december 1-én kelt földm., ipari és kereskedelmi miniszteri rendelettel 1876 január 1-ével életbeléptetett. II. A K. T. előzményeinek és keletkezésének ezen külső története után áttérve annak belső, érdemleges méltatására, mindenekelőtt arra akarok utalni, hogyha igazságosak akarunk lenni úgy a tervezet nagyérdemű szerzője, mint a szaktanácskozmány tagjai iránt, nem szabad figyelmen kívül hagyni az akkori kereskedelmi és jogászvilág egyöntetű állásfoglalását a keresk. codificatio alapirányára nézve. Már 1862-ben nyújtottak be a pesti kereskedelmi testületek kérvényt a magyar kancelláriához, melyben az ország anyagi tönkrejutásának meggátlása végett a német K. T. és a közönséges német váltórendszabály mielőbbi behozatalát kérelmezték. Ezt a kérelmet a pesti keresk. testületek megismételték az 1865-ben összehívott országgyűlésen 1866-ban, s a magyar jogászság is magáévá tette azt, midőn az első magyar jogászgyűlésen 1870-ben határozatilag kimondotta, hogy a «minél előbb alkotandó és hatályba léptetendő keresk. és váltótörvény fővonásaiban és alapelvei tekinteteben a német keresk. törvénykönyv és váltótörvény szabályaihoz alkalmaztassák». Hasonló nyilatkozatok történtek egyebek közt 1871-ben a budapesti keresk. és iparkamara és az ugyanezen évben tartott egyetemes kamarai ülés részéről s a kormány nem tehetett mást, mint hogy e közvélemény hatása alatt egyenesen azt az utasítást adja a tervezet készítéséhez, miszerint a «német kereskedelmi törvényhozás alapelveinek figyelemben tartásával történjék)). Ha tehát gyakran hallottuk azt a kritikát, hogy a keresk. törvény nem önálló, eredeti törvényhozási alkotás, hanem csak a német K. T. utánzata, sőt nagyrészben csak annak fordítása: ez nem lehet vád sem az akkori kormány, sem a törvény szerkesztői ellen, akik az ismételve megnyilatkozó, úgy kereskedelmi, mint jogászi közvélemény egyenes nyo-