Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - A kereskedelmi törvény ötven éve a bírói gyakorlatban

104 hetők fontosabb teendőkkel megbízott segédeknek, midőn ana­lógia juris alapján szabályozta a szerződésszegések következ­ményeit, midőn megállapította, hogy a magasabb képzett­séget igénylő szellemi munkával foglalkozó alkalmazottak nem vonhatók az ipartörvény rendelkezései és iparhatósági eljárás alá. Különben is a változott viszonyok által meghala­dott s az újabb szociális légkörbe belé nem illő rendelkezé­seket újabb törvényhozási intézkedések és újabb rendeletek némileg pótolták, de ezekre itt bővebben ki nem terjeszked­hetem, csupán azt jegyzem meg, hogy a bírói gyakorlatnak e téren is úttörő szerepe volt, amit az erre a matériára vo­natkozóan a döntvénytárakban olvasható határozatoknak óriási tömege bizonyít. A kereskedelmi személyzet jogviszonyainak újabb gyökeres törvényhozási szabályozása azonban kétség­telenül szükséges, mert a kereskedelmi törvénynek a mai gazdasági légkörbe nem illő s a régi manchesterizmus és «laissez fairé»> szellemétől áthatott rendelkezéseit a bírói gya­korlat mindenekben nem pótolhatja. A gazdasági életben sok kárt okozó ügynökök s külö­nösen az utazó-ügynökök sokat vitatott jogköre is szabályo­zást igényel, bár a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. törvénycikk rendelkezései némileg elejét vették is az ügynökök szédelgéseinek, de ez még mindig nem elégséges, mert a bírói gyakorlat sokszor jött zavarba és nehezen ta­lálta meg a helyes megoldást, midőn az ügynökök megté­vesztő eljárásával állott szemben s az egyszerű falusi népet vagy általában a kellő jártassággal nem rendelkező közön­séget kellett velük szemben megvédeni. A kereskedelmi törvénynek a közkereseti és betéti tár­saságokra, valamint az alkalmi egyesülésekre vonatkozó ren­delkezései a bírói gyakorlatban általában jóknak bizonyultak. Az élet sok érdekes kérdést vetett fel ezen a téren is, de azt hiszem, a gyakorlat azokkal, a kereskedelmi törvény rendel­kezéseit alkalmazva, jól megtudott birkózni. Szabályozást igé­nyelne azonban az úgynevezett csendes társaság s a csendes társ jogviszonya, mert az életben ez az alakulat nálunk is többször előfordult és szabályozás hiányában a bírói gyakor­lat a kérdés helyes megoldásával sokat vesződött.

Next

/
Thumbnails
Contents