Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - A kereskedelmi törvény ötven éve a bírói gyakorlatban

105 Legfőképpen igényelnek azonban szabályozást a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó, a magát régen túlélt manchesterizmus jegyében született rendelkezései. Már az 1911. évi magyar jogászgyűlésen mint a részvénytársasági reform kérdésének akkori előadója szót emeltem ebben a kérdésben s a jogászgyűlés ki is mondotta azt, hogy a részvénytársaságok fölötti felügyeleti jog szabályozása szükséges, de abba, hogy minő intézkedésekkel történjék a szabályozás, tüzetesen és részletesen belé nem bocsátkozott. De mégis kimondta azt, hogy kivánatos, hogy a részvénytársaságok alapítása, különösen a nem készpénzből álló betétek (apport) esetében, továbbá az alaptőke leszállítása és felemelése szigorúbb ellenőrzés alá helyeztessék, továbbá, hogy a mérlegek és könyvek vezetését szakképzett, egyénileg felelős revizorok, az ügyvezetést pedig abban résztvevő felügyelő-bizottság ellenőrizzék, egyéni felelősség mellett. Ez a jogászgyűlési határozat kétségtelenül a bírói gyakorlat tapasztalatain alapult, amint ennek a jogászgyűlés szakosztályi tárgyalásainak folyamán rajtam és a véleményező Schuster Eudolfon és Nitsche Győzőn kívül az egyik felszólaló Nagy Ödön, a bírói gyakorlatnak ez a kimagasló férna nyíltan is kifejezést adott, továbbá a kereskedelmi körök érdekeit szem előtt tartó Lévy Béla is, bár kiemelte azt, hogy Magyarországon a részvénytársasági ügy terén nem hogy több, de szerinte lényegesen kevesebb baj és visszaélés mutatkozott, mint másutt, kijelentette, hogy a jelenlegi szervezet, a részvénytársasági szervek jelenlegi működése veszélyeket rejt magában, amelyek alkalmilag nagy károkat idézhetnek elő. Igaz, hogy a részvénytársaságok fölötti felügyeleti és ellenőrzési jogot a mi bíróságaink gondosan és szigorúan gyakorolták, ami különösen abban nyilvánult meg, hogy lehetőleg nem várva meg az egyes részvényes által a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján érvényesíthető kereseti jog gyakorlását, a közgyűlési jegyzőkönyvek bemutatásakor már hivatalból is vizsgálat tárgyává tették, hogy a közgyűlés határozata nem sérti-e a törvényt vagy az alapszabályokat s a részvényesek részére azokban biztosított jogokat.