Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

86 tozott s habár az alperes részéről kereskedelmi ügylet nem is forgott fenn. Bármennyire érthető az általános magánjog zavaros állapota mellett a kereskedelmi jog alkalmazási körének ez a nagy kiterjesztése, szemben a konzervativebb francia kereskedelmi joggal, mely egy kiváló polgári törvénykönyvre támaszkodhatott s ha mellőzzük azt a kérdést, vájjon van-e ezen kiterjesztésnek belső, hogy úgy mondjam elvi jogosultsága : annyi tény, hogy a gyakorlatban sok inconventiára vezetett, számos esetben méltánytalanságokat vont maga után, különösen a földbirtokos osztály körében, amely pedig az ország túlnyomó lakosságát képezi. A panaszok egyrészt arra irányultak, hogy az üzleti ügyekben járatlan emberek nem tudnak annak a diligentiának megfelelni, melyet a K. T. különösen a vevőtől követel, ha a küldött áru ellen kifogásai vannak (347. §), amit azután az élelmes kereskedők kihasználnak, tudatosan hibás, selejtes árúk küldésével. Ugyancsak sok panasz merüli fel és sok sérelem keletkezett a K. T. túlliberális intézkedéseinek a nem kereskedelmi osztályokra való alkalmazása ellen, így különösen a kereskedelmi szerződések alakszerütlensége miatt, mely szerint az a bár idegen kézzel írott szerződés érvényességéhez a puszta aláírás is elegendő (313. §), ami oda vezetett, hogy a tapasztalatlan gazdaember egy nyomtatott és gyakran kicsalt megrendelő-jegy alapján is elmarasztaltatott. Valóságos pusztítást végzett a teljes kamatvételi szabadság, melyet ugyan már az 1868 : XXX. t.-c. inaugurált, de a K. T. annyira kiterjesztett, hogj- írásbeli alakot sem követelt a magasabb kamat kikötéséhez. Számos más példát is hozhatnék fel, melyek bizonyították, hogy a K. T.-nek azok az intézkedései, melyek bizonyos kereskedelmi képzettséget ós tapasztalást tételeznek fel, vagy melyek a szerződési szabadságot emelik érvényre s ennélfogva csak egyenlően elővigyázatos és járatos, és semmi kényszer alatt nem álló felek közt indokoltak: a nemkereskedelmi és gyengébb társadalmi osztályokra nézve mily veszélyesek voltak. Ott voltak a részletügyleti visszaélések, a hírhedt koronaszövetkezetek, a kereskedői segédszemélyzet panaszai a főnökök egyoldalú terhes és inhumánus szolgálati kikötései ellen,