Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

23 kötelezettség válik kizárólagossá. A generális joghatóságban levő kötelezettségi elem konkrétizáltatik a Personalissal, illetve a királyi ítélőtáblával szemben. A kötelezettség kizárólagossága azonban joghatóság kizárólagosságot jelent, a kizárólagos joghatóság pedig hatáskör. Mi történik tehát 1723-ban? A királyi ítélőtáblának a hatáskör fogalma alapján való megerősítése s végleg állandó bírósággá való átalakulása. Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy a királyi ítélőtábla joghatóságának most kialakult kizárólagossági jellegét csak a hétszemélyes táblával szemben emeltük ki. A kerületi ítélőtábláknak a megyei törvényszékekkel szemben és viszont való kizárólagosságát már az 1715: XXVIII. tcikk megállapította, úgy hogy 1723-ban már csak a Kúria két táblájának egymással szemben való kizárólagosságát kellett szabályozni. Ez azonban teljesen a jogfolytonosság alapján történt, sőt annyira, hogy szinte kételyt támaszt, vájjon tényleg a hatáskör alapján történt 1723-ban a királyi ítélőtáblának véglegesen állandó bírósággá való átalakulása. A Kúria és a benne megelőzőleg működött rendes bírák generális joghatóságánál fogva nem volt akadálya annak, hogy minden per á Kúriában elsőfokon vétessék fel és döntessek el. Hiszen az idézett 1723: XXVI. tcikk is azt mondja, hogy minden peres ügyet a királyi ítélőtáblán ítéljenek meg s magyarázatképpen csak a nádor és országbíró speciális joghatóságát képezett ügyekről emlékszik meg, mint amelyek ezután, ezen rendelkezés alapján a királyi tábla elé fognak tartozni. Míg tehát felülről a táblához von bizonyos ügyeket, lefelé viszont nem gondoskodik, hogy az alsóbb törvényszékek ügyeit a tábla magához ne vonhassa. A generális joghatóságban levő kötelezettségi elem kidomborítása után nekünk nem volt kétségünk az 1723-iki intézkedéseknek teljesen a jogfolytonosság keretében mozgó intencióiról és az abban lévő fejlődési erőről. A gyakorlatban azonban érthetőleg igen nehéz volt a hatalom gyakorlatáról a kötelezettség teljesítésére áttérni. Ezért kellett az 1729-iki országgyűlésnek hangsúlyozni, hogy a királyi ítélőtábla más bíróságok eljárása alá vetett ügyekben elsőfolyamodású bíróságképpen ne szerepeljen. Csak ez az intéz-