Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

Mi történik 1723-ban? Az ugyanezen évi országgyűlés 25. és 26-ik cikke így beszél: Noha a királyi ítélőtábla más több ízben alkotott törvények értelmében a régibb századokban is folytonosan ülésezett, a bíráskodás azonban leginkább az idők viszontagságai miatt meg-megszakadt. Ezért ő felsége a királyi ítélőtáblát a maga erejében és épségében, a hazai törvények rendelkezése szerint a bíráskodás teljes hatalmával, az igazság folytonos kiszolgáltatása végett, megerősíti. És, mondja tovább az országgyűlés, jóllehet egyes kijelölt ügyek a nádorispán, a magszakadásiak pedig az országbíró bíráskodása alá volnának vetve, ő felsége mégis beleegyezett, hogy mindenféle peres ügyet, amelyek bármely országlakót s akár a királyi fiskust is, felperesi vagy alperesi minőségben illetik, a királyi ítélőtáblán ítéljenek meg, fennmaradván a vesztes félnek a hétszemélyes tábláboz fellebbvitele. Ha jogtörténeti alapon nézzük ezen rendelkezés jelentőségét, a felelet arra, hogy mi történt 1723-ban, igen egyszerű. Amint Mátyás király 1458-ban az állandó bíróságot megszervezte, a kuriális törvénykezés fejlődése tovább abban volt, hogy az állandó bíráskodást és vele a Személynök speciális joghatóságát mind több ügyre terjesztették ki. Mellette megmaradnak a nyolcados törvényszékek, de ezen intézkedések folytán jelentőségüket mindjobban elvesztik. 1723-ban az állandó bíráskodást minden perre kiterjesztik, a Személynök speciális joghatóságát minden perre megállapítják. Nem kell a nyolcados törvényszékeket megszüntetni, mert hiszen a Személynöki joghatóság korlátlan terjedelme azt magától hatályon kívül helyezi. Minthogy pedig a nádor és országbíró az ő különleges joghatóságukat a nyolcados törvényszéken gyakorolták, a törvényszék megszűnése a speciális joghatóságuk megszűnését is maga után vonta. A Személynök speciális joghatósága egyedül álló generális joghatósággá fejlődött. Ennek a fogalomnak fenntartása azonban súlyos veszélyeket rejtene magában. Mert egy generális joghatóság önálló képviselete csak kizárólagos hatalmat jelent. 1723-ban tehát több történik, mint a Személynök speciális joghatóságának egyedül álló generális joghatósággá való kifejlődése. 1723-ban nem a generális joghatóság, hanem az abban levő alternatív