Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

21 sága alatt maradjanak, sőt ezt el ne kerülhessék. Ezzel egyúttal megvan a garancia ahhoz, hogy a nádor-királyi helytartó tényleg és jogilag legfőbb bíróként szerepeljen. Azonban nyíltan, míg a generális joghatóság fogalma fennáll, most sem lehet beszélni. Az óvatos intézkedés vonatkozó része azt mondja: deinceps iudicia pro Cis- et Ultra-danubianis partibus brevia brevium pro dominica invocavit: pro octava autem die festi beati Luca? evangélistáé celebrentur. Azaz a breves brevialis ügyek Invocavit vasárnapján, az oktávák szent Lukács ünnepének nyolcadán vegyék kezdetüket. Arról nem lehet kétség, hogy a breves breviales ügyek itt a Personalis speciális joghatóságát, vele együtt az állandó bíróságot jelentik. A két törvényszék éles szembeállítása még a nehéz elméleti háttér nélkül és feltűnő volna. És a mohácsi vész után most használják először a mohácsi vész előtt már meghonosodott elnevezést. Itt van a mohácsi vész előtt volt állandó bíróságnak első kapcsolata. Ezt a bíróságot a mohácsi vész előtt ténylegesen a Personalis vezette, annak ugyanazon ügyei ma is a Personalis speciális joghatóságát képezik, állandó eljárásra tehát a Personalis köteleztetik. És íme, még ugyanazon országgyűlés és folytatólag a XVII. század minden gyűlése a tanácsot a fellebbezéshez, azaz a nádor-királyi helytartó legfőbb bíróságához és a táblához szervezi. Semmi kétség, hogy az 1458-ban szervezett kuriális állandó bíróság a mi első királyi ítélőtáblánk. A generális joghatóság hatalom volt, a rendes bírákkal szemben még speciális ügyeikben is csak alternative tartalmazott kötelezettséget. Ezért volt közöttük oly szigorúan megállapítva a rangsor s ezért látjuk egyúttal a Personalist az állandó tanács élén a nyolcados törvényszéken is elnökölni, mert a generális joghatóságban levő hatalom a rangsorban az elsőt, a benne levő kötelezettség pedig a Personalist, mint a rangban legutolsót, elsősorban terheli, Ha pedig a nemzet ezt látja s a tanács szervezésénél nem különböztet a Personalis kettős jellegű törvényszéke között, annak egyetlen oka, hogy a nyolcados törvényszék mintegy beleolvad a királyi táblába.