Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

13 Nem tévesztendő szem elől, hogy a speciális joghatóság fogalmának kialakulása, egyáltalán nem befolyásolta a kuriális birák generális joghatóságát. A jogot, hogy a Kúriában bármelyik nagybiró bármely pert elintézhet, nem érintette. Csak bizonyos rendszerességet vitt be a kuriális életbe. Az állandóan elbírálandó ügyek szaporítása is csupán jellegzetesen emeli ki a kancellár bíróságát, de nem zárja el azoktól a többi rendes bírót. Az állandóság csak kötelezettséget jelentett a kancellárral szemben, de nem plust a jogban a többi nagybíróval szemben. Ha tehát ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, úgy igen nehéz megmondani, hol keressük a mohácsi vész előtt a királyi ítélőtáblát? melyik bíróságot jelölték meg ezzel a kifejezéssel? Mert hisz a kuriális törvénykezés nem mutat annyira jellegzetes tagozódást, hogy hamar felelni lehessen. Az a momentum, hogy a nyolcados törvényszék mellett az állandó bíróságot külön névvel kezdik jelölni, egyelőre csak némi kételyt támaszt. Még egy momentumra kell figyelemmel lennünk, hogy a további fejlődést is megértve, kérdésünkre feleletet kaphassunk. Amint Mátyás a két kancellárságot egyesítette s jelenlétét jogilag ez képviselte, a kancellár a legritkább esetben vezette törvényszékét. Vezette az ő helyettese, aki 1514-ig rendszerint egy főpap volt s akit ezen tényleges helyzet alapján a kancellár helyett Personalisnak neveznek. E mellett az állandó bíráskodásban is folytonos szakadozottság áll elő. Hol megszüntetik, hol újból elrendelik az állandó bíráskodást. Végül is kérdésessé válik, hogy a nádor és országbíró mellett kinek van generális joghatósága, ki a Kúriának rendes bírája? Az 1486:LXVIII. és 1492: XLII. tcikkek azonos fogalmazással felelnek: rendes bírák elsősorban a nádor, azután az országbíró, végül a titkos kancellár, ha jelen van, különben a helytartó. «Ezeket pedig azért nevezik rendes bíráknak», amint a törvény tovább folytalja, «mivel bármely ügyben ítélhetnek és a törvényszékre egyedül ők, meg helyetteseik mehetnek be hívatlanul és hívhatnak be másokat is, ha valakit bizonyságra vagy más dolog miatt be akarnak hívni.» Sajátságos felelet ez a törvényhozás részéről. Eendes bíró a nádor