Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

12 elbírálja s hat deputált nemes alkossa tanácsát. Nem zárja ki a tanácsból a főpapokat és bárókat, de rendelkezésével arra mutat, ho^y a törvénykezés állandóságát a főpapok és bárók távolléte nem zavarhatja. Mátyás ezen rendelkezésének egyik következménye, hogy az udvari kancellár vezetése alatt állott speciális prsesentia regia létjogosultságát is elveszti. Jelentőségét elveszítette már akkor, mikor a nagyobb hatalmaskodások elbírálására Zsigmond a personalis praesentiát szervezte. A hatalmaskodás okra általában előírt állandó bíráskodás s ennek a personalis prsesentia elé való utalása annak létjogosultságát is megszüntette. Mátyás tehát 1464-ben a speciális prsesentiát a personalis prsesentiába olvasztotta, a fő- és titkos kancellári méltóságot egy kézben egyesítette. Mátyás idézett decretumának második és kiválóan nagy jelentőségű hatása, hogy a kuriális törvényhozás az egész évre kiterjedő folytonos működést mutat és hozzá egy állandó tanácsban. Megmaradnak ug}^an a nyolcados törvényszékek, de a kancellár vezetése alatt az egész évben állandóan működik egy tanács, amely egyébként a nyolcados törvényszéknek is tanácsa. A tanács tagjai lassan valóságos bírótársak, ülnökök, assessorok lesznek. És most, a XV. század második felében találkozunk először a királyi ítélőtáblai elnevezéssel. Mire értették ezt, mit tekintettek királyi ítélőtáblának? Ezt az állandó szervezettel bíró kuriális bíróságot? De akkor értették alatta a kizárólag nyolcados törvényszéken speciális joghatóságot gyakorló nádor és országbíró ítélőszékét is? Előbb, az Anjouk alatt, a kuriális joghatóság tartalmának tényleges emelkedése új bíróságok szervezését eredményezte. A törvénykezési élet állandóságának meghonosításával a fejlődés új alapokon indul. Az állandó bíráskodást terjesztik ki mind több perre. Előbb a megyéktől fellebbezett perekre, majd a zálog, hitbér, leánynegyed, gyilkosság, kötelezések iránt indított perekre. Ami egyenértékű azzal, hogy egy kuriális bíróság, a personalis prsesentia regia, speciális joghatóságát emelik. S amint idők folyamán ez történik, úgy ezen ügyeket s magát a bíróságot breves breviumnak kezdik nevezni.