Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

10 exisztenciája forgott kockán, ha az entente-hatalmak támadását meg nem előzi? S vájjon épen Anglia volt hivatva, Belgium semlegességének védelmére kelni; az az Anglia, amely annak megsértését maga is szándékba vette s más semleges államokkal, legújabban különösen Görögországgal szemben, a legnagyobb erőszakossággal lépett fel, hogy a maga oldalára kényszerítse? S milyen az a semlegesség, melyet ebben a háborúban az északamerikai Egyesült-Államok tanúsítanak? A XIII. hágai egyezmény a semleges hatalmak jogairól és kötelességeiről tengeri háborúban kimondja ugyan, hogy «a semleges hatalom nem köteles megakadályozni, hogy a hadviselő felek részére fegyvereket, lőszert s általában olyan dolgot, amely a hadseregnek vagy hajórajnak céljaira felhasználható, területéről kivigyenek vagy területén átvigyenek». De ez csak nem egyeztethető a semlegesség alapját képező egyenlő elbánás elvével, "ha a semleges állam tűri, miszerint az egyik hadviselő félnek óriási mennyiségben szállíttassanak hadiszerek, a másik ellenben ettől teljesen el legyen zárva? Nem ugyanaz ez eredményben, mintha a semleges állam maga is hadviselő félként lépne fel? Teljesen igaza volt tehát a mi külügyi kormányunknak, midőn ezen a semlegesség lényegét sértő eljárás ellen óvást emelt s nagyon szomorú világot vet az amerikaiak jellemére, hogy üzleti érdekeiket a jog és erkölcs legelemibb követelményei fölé helyezve, a puszta formális egyenlőség mögé sáncolják el magukat. De nem akarok tovább időzni azoknak a meg-megújúló számtalan sérelmeknek feltüntetésénél, melyeket a jelen világháború a nemzetek közti jogi viszonylatokban okozott. Még kevésbbő szándékozom felvetni azt a kérdést, vájjon a jog és erkölcs ily hallatlan lábbal tiprása után lehet-e remény leni, hogy a háború befejeztével ismét helyre fog állani az a bár fogyatékos nemzetközi jogrend, melyet annyi kínnal és nehézséggel létrehozni sikerült? Megvalósulhat-e valaha az az eszmény, hogy a nemzetközi viszályok is pártatlan bíróság által intéztessenek el; hogy legalább az a nemzetközi állandó választott bíróság, melyet a hágai békekonferenciák létesítettek, kötelezőleg vétessék igénybe minden konfliktus esetében, amely háborúra vezethet? Sajnos, még abban is kételkednünk kell, vájjon a háborúban felgyújtott ellenséges érzület és gyűlölet mellett 10