Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

11 -egyhamar lehetséges lesz-e, hogy a nemzetek képviselői.tanácskozásokra jöjjenek össze, bár olyan kérdésekben, melyek a háborúval semmi összefüggésben nem állanak, a béke* társadalmi és gazdasági élet jogának egyenlősítésére, kölcsönös védelmére vonatkoznak? Számíthatunk-e csak arra is, hogy a már elfogadott nemzetközi egyezmények, mint pl. a nemzetközi egységes váltójog, a háború után ratifikáltatni fognak, hogy ezután tényleg életbelépjenek? Tudjuk-e biztosan, hogy a már előbb megkötött és ratifikált egyezmények, mint pl. a berni nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény, a párizsi iparjogvédelmi unió, a posta- és távirdaegyezmények, a tengeri magánjogra vonatkozó szerződések stb. a háború után ismét felélednek — nem is említve azt a számos jogszabályt, melyek a vám- és kereskedelmi szerződésekben, a konzuli egyezményekben, a .jogsegélyszerződésekben, a kiadatási szerződésekben stb. tartalmaztatnak? Valóban mély aggodalommal kell néznünk nekünk jogászoknak is a jövőbe, s legfeljebb abban bízhatunk, hogy azon az összefüggő és remélhetőleg még tetemesen megnövekedő területen biztosíthatjuk a jognak teljes uralmát és a szorosabb Jogi kapcsolatot, amelyet szövetségeseinkkel foglalunk el. Az erre irányuló törekvés is bizonyára nehéz feladat elé fog bennünket állítani. Mindenekelőtt és elsősorban azonban természetesen az a kötelesség hárul reánk, hogy azokat a sebeket gyógyítsuk, melyeket a háború a mi belső jogéletünkben ütött ; hogy azokat az elhajtásokat, melyeket a háború által teremtett kivételes állapotok szükségesekké tettek, ismét kiegyenlítsük s amit a háború izgalmaiban el kellett mulasztanunk vagy felfüggesztenünk, mielőbb pótoljuk és folytassuk. A háború, sajnos, a mi belső jogéletünk intézményeit is erős rázkódtatásoknak tette ki: a társadalmi és gazdasági élet zavarai, a forgalmi és hitelviszonyok megromlása s magának a hadviselésnek érdekei sok olyan kivételes intézkedést tettek szükségessé, melyekre a hosszantartó béke alatt nem is gondoltunk s melyeknek létesítésénél nélkülöznünk kellett azt a nyugodt megfontolást és körültekintést, mely a jogi alkotások helyességét biztosítja. Örökéletű jogi alapfogalmak, az igazságszolgáltatás lényeges garanciái estek áldozatul a reánk szakadt élet-halálharc magasabb 11