Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)
1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén
6 tését célozzák : nem szabad mérget vagy mérgezett fegyvereket: használni ; az ellenséges nemzethez vagy hadsereghez tartozóegyéneket orvul megölni vagy megsebesíteni; a fegyverét letevő' vagy védtelen és magát kegyelemre megadó ellenfelet megölni vagy megsebesíteni; kijelenteni, hogy kegyelemnek nincs helye ; az ellenség zászlajával vagy ennek hadi jelvényeivel és egyenruhájával vagy a genfi egyezmény megkülönböztető' jelvényével visszaélni stb. Különösen arról is gondoskodik a most idézett egyezmény, hogy a hadifoglyok is emberséges bánásmódban részesüljenek; hogy élelem, szállás és ruházat tekintetében ugyanoly ellátást kapjanak, mint a saját csapatok ; hogy elzárni őket csakis mellőzhetlen biztonsági szempontokból szabad, még kevésbbé kínozni vagy megölni — amint ez régente szokásban volt. Vájjon megtartották-e ellenfeleink ezeket a humánus éa a harci sikereket egyáltalában nem korlátozó szabályokat? Nem olvastuk-e nap-nap után azokat a túlkapásokat és kegyetlenkedéseket, melyeket nemcsak szerbek és oroszok, hanem a műveltségükre oly büszke franciák, angolok és belgák követtek el? Azok a nemzetek, melyek minket és szövetségeseinket barbároknak nevezik, de emellett a legvadabb afrikai és ázsiai néptörzseket viszik harcba ellenünk, akik képmutatóan azt akarják elhitetni, hogy a népek szabadságáért küzdenek az elnyomás és önkény ellen, hogy a kis nemzetek függetlenségét védik a központi nagyhatalmak ellen ; de nem riadnak vissza sem fenyegetéstől, sem erőszaktól, ha ugyanazok a kis nemzetek velük szemben is meg merik védeni függetlenségüket és szabadságukat? De ha bizonyos mentséget lehet felhozni a harcban álló katonák számára egymással szemben elkövetett embertelenségekért és jogtalanságokért, mert aki saját életét védi, a küzdelem hevében nem igen latolja, hogy meddig szabad mennie a támadásban és védelemben : lehet-e jogos mentséget találni azokért az előre megfontolt pusztításokért és atrocitásokért, melyeket az ellenség a harcban részt nem vevő polgári lakosság élete és vagyona ellen követett el ebben a háborúban, anélkül, hogy ezt a hadisiker érdekei távolról is indokolták volna? A modern háborújognak alaptétele, hogy a háború nem az. 6