Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

7 ellenséges államok polgárai, hanem maguk az államok és azok fegyveres ereje közt vívatik — s a már idézett hágai nemzetközi egyezmény a szárazföldi háború szabályairól számos rendelkezést tartalmaz, melyek ennek az alapelvnek biztosítását, a békés polgári lakosság és vagyonának kímélését célozzák. Kifejezetten megállapítják, hogy a becsületet és családi jogokat, az egyéni élet biztonságát és a magántulajdont, valamint a vallási meggyőződést és a vallás szabad gyakorlatát tiszteletben kell tartani; hogy a magántulajdon el nem kobozható ; hogy tilos a fosztogatás ; hogy az ellenfél állampolgárainak jogai és követelései meg nem szüntethetők, per útján való érvényesítésük lehetetlenné nem tehető ; hogy nem védelmezett városokat, falvakat, lakott helyeket vagy épületeket megtámadni vagy bombázni mindenképen tilos stb. Külön is kimondják még azt is, hogy a községek vagyona, úgyszintén az istentiszteletre szánt, továbbá a jótékony, az oktatási, a művészeti és a tudományos célokra rendelt intézeteknek vagyona, még ha állami tulajdon volna is, ugyanazon elbánás alá esik, mint a magántulajdon ; az ily rendeltetésű intézeteknek, a történelmi műemlékeknek, a művészeti és tudományos műveknek lefoglalása, szándékos elpusztítása és megrongálása tilos és büntetendő. A legnagyobb felháborodással kellett tapasztalnunk, hogy ezek a nemzetközileg elismert és az ellenséges államok által is elfogadott és jóváhagyott szabályok, melyeknek megtartása a háború által úgyis agyonsújtott polgári lakosság szenvedéseit és kárait lényegesen csökkentheti, a mi ellenségeink által oly mértékben és oly tervszerűen mellőztettek, hogy a legsötétebb középkor háborúi sem járhattak nagyobb borzalmakkal s ez legfőképen annak a fejedelemnek hordái részéről történt, aki a hágai béketanácskozmányokat kezdeményezte s ezzel elsősorban vált felelőssé, hogy annak határozatai megtartassanak. A mi külügyi kormányunk két füzetben tette közzé a hivatalos bizonyítékokat azokról az erőszakosságokról, kegyetlenkedésekről és pusztításokról, melyeket a szerbek és oroszok elkövettek s mondhatom, hogy valósággal vérlázító mindaz, amit a százával közölt esetek tanúsítanak. Hasonló hiteles publikációja van a német kormánynak úgy az orosz, mint a francia, belga és angol részről elkövetett gazságokról, amelyek oly iszonyúak, hogy a nemzet7