Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

8 arról a kérdésről, hogy a vevőnek módjában állott volna-e a teljesítés idejében az árút jelentéktelen árkülönbözet mellett beszerezni és így a nagyobb károsodást elhárítani, szó nem lehet és így nem alapos alperes az az érvelése, hogy miután felperes a rendes kereskedő gondossáyával az alperes által nem szállított gyapjút másutt beszerezhette volna, teljesítést most már nem volna joga követelni*.1 Kétségtelen, hogy a felhívott esetben a budapesti Táblának úgy kellett ítélkeznie, amint ítélt. Nem a bíró, hanem a törvény sérti a méltányosság következményeit. Mi sem bizonyítja jobban állításom helyességét, mint az, hogy laikus bírák, kik ítéletükben inkább a józan ész szavát, mint az általuk nem ismert törvény betűit követik, kimondották, hogyha az egyik fél e határidő' lejárta előtt kijelenti, hogy szállítási kötelezettségének eleget tenni nem fog, a másik fél a háborúban nyomban fedezni tartozik magát és nincsen jogosítva a teljesítési határidő végét bevárni.2 Ugyanígy az angol joggyakorlat szerint, ha az eladó a teljesítési határidő lejárta előtt kijelenti, hogy szállítani nem fog, a vevő rendszerint jogosítva van a szállítási határidő végéig várni.8 Ha azonban a piac irányzata erősen emelkedő, szóval ha a rendes kereskedő gondosságával a fedezeti vétel halasztása össze nem egyeztethető, akkor tartozik vevő magát nyomban fedezni. A kereskedői gondolkodás és az angol gyakorlat, melyet a bíróságoknak a felek jóhiszeműségéről alkotott felfogása erősen befolyásol, igazolják, hogy a K. T.-ünk alkalmazása méltánytalan eredményhez vezet. De térjünk vissza az ítélethez, melyet elemezünk. A szerződésben megállapított teljesítési időpont és a jogerős ítélet hozatalának időpontja között az árú 560 K-val emelkedett mm-ként, ha ez az emelkedés a teljesítési határidő lejárta előtt áll be, úgy az indokolás tartalmából kivehetőleg a bíró alperest a teljesítés alól mentesítette volna. Szóval a bíró alperest tulajdonképen olyasvalami teljesítésére kötelezte, aminek teljesítését méltánytalannak tartja. Van ugyanis gyakorlatunkban egy finom nuancbeli eltérés 1 Budapesti kir. tábla Pj. 14,210. (6.) 1915. sz. 2 Bpesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának állandó gyakorlata. 3 Chalmers 107. 1. 8