Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

9 a gazdasági és tényleges lehetetlenség között. Az előbbi, a gazdasági lehetetlenség csak úgy érvényesül, ha a teljesítési határidő előtt következett be, az utóbbi, a tényleges lehetetlenség ellenben akkor is, ha a teljesítési határidő után, de a jogerős ítélet hozatalának napja előtt állott be. Pl. az árút a magánforgalomból kivonták. Ezen finom nuancen gondolkodva, hiszem, hogy a Justicia Istenasszony szobra, ősi karikatúra, mert a szemkötő hivatva van kifejezni, őnagysága mindig túlsókat gondolkozott, de túl keveset látott. De szabadjon egy másik példára is hivatkoznom. Felperes keresetet indított egy bizonyos mennyiségű gyapjú szállítására.1 Keresetében előadta, hogy kára kb. 4500 K. Az elsőbíróság alperest szállításban marasztalta. A marasztalás időpontjában a különbözet 50,000 K-ra rúgott. Alperes fellebbezéssel élt. Mielőtt a királyi Tábla ítéletet hozott volna, megjelent a m. kir. minisztérium rendelete, mely a gyapjút a magánforgalomból kivonta. A királyi Tábla az elsőbírósági ítéletet helybenhagyta avval a meghatározással, hogy a gyapjú szállítására nézve az első bíróilag megszabott teljesítési határidő attól a naptól számítandó, amely napon a magyar királyi minisztérium a mosott gyapjúra nézve a magánforgalom szabadságát helyreállítja. Az ítélet gazdasági értéke evvel kétségessé vált, hiszen senki sem láthatja előre, hogy a magánforgalom helyreállítása idejében a gyapjúnak az ára miként fog alakulni és senki sem láthatja előre azt sem, hogy a magánforgalom egyáltalán helyre fog-e állani? A történetnek azonban itt még vége nem szakadt, alperes újólag fellebbezéssel élt. A Kúria ítélete előtt újabb miniszteri rendelet jelent meg, amely szerint «a mosott gyapjúnak adásvétele iránt a rendelet életbelépése előtt kötött ügyletek amennyiben még teljesítve nem lettek, hatályukat vesztik». A királyi Kúria hivatkozással erre a rendeletre, felperest keresetével elutasította. Az a felperes tehát, ki disznózsír szállítására indított keresetet, sikeresen spekulált, mert 40 K helyett 560 koronát kapott. i M. kir. Curia Bp. IV. 1866. (9.) 1916. (Franz Josef Jakab Rechnitz Béla elleni ügye.) 9