Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

6 kártérítést követeljen, a parancsot, mely a természetbeni teljesítést biztosítani hivatva van, nem ismeri. Az ellentét adva van és felmerül már most az a kérdés, hogy háborús tapasztalataink az angol, vagy a magyar szabályozás helyességét bizonyítják. Nagy bizonyító erejük van ezeknek a háborús tapasztalatoknak, mert miként a nagy betegségek az emberi, akként a háború az állami szervezetnek minden hiányát felfedi. Mindazok a kis bajok és hiányok, melyek a szervezet normális igénybevételénél fel sem tűnnek, a szervezet abnormális nagy igénybevételénél százszorozott erővel jelentkeznek. Nagy súlyuk van ezeknek a háborús tapasztalatoknak, mert a háború mintegy százszoros nagyításban mutatta be nekünk gazdasági életünk és annak jogi szabályozásának előnyeit és hátrányait. A Jogtudományi Közlöny Döntvénytárából veszem a következő esetet r1 Felperes alperesnek disznózsírt adott el. Alperes a gazdasági lehetetlenségre hivatkozva, a szállítást megtagadta, mire felperes teljesítés iránt keresetet indított. A bíróság nyilván helyesen, a gazdasági lehetetlenséget megállapíthatónak nem tartotta, (mert a gazdasági hátrány, mely a teljesítéssel jár, al'pe résre nézve nem volt oly jelentékeny, hogy amiatt gazdasági lehetetlenségről lehetne beszélni». Az áremelkedés ugyanis a szerződés létrejötte és a teljesítési határidőig kb. 40 K volt mm-ként. A bíróság egy évvel a teljesítési határidő után alperest a szállításra kötelezte. A marasztaló ítélet hozatala napján azonban a disznózsír ára mm-ként 560 K-val volt nagyobb, mint a teljesítés napján. Ha tehát felperes a teljesítési határnapon fedezte volna magát mm-ként 560 K kártól óvta volna meg az alperest. Jogszabály, hogy a károsult tartozik a kár csökkentése érdekéljen közreműködni, ezt a jogszabályt, ha oly károkról van szó, amelyek deliktumok következtében állottak be, helyesnek ismerjük el, ha ellenben szerződésszegés következményéről van szó, úgy alkalmazásának a törvény szövege útját állja, Ha tehát A. B. tulajdonát képező disznózsírt 1914. évi szeptember havában vétkesen megsemmisítette volna, úgy a bíróság A-t az 1914. évi értékmegtérítésre kötelezte volna mondván, hogy ezzel az egész kár meg1 Hiteljogi Döntvénytár IX. k. 344. 1. 6