Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

5 az adás-vételről szóló törvény tartalmazza. Ezen törvénynek 51. § 1-ső bekezdése így szól: «Ha vevő jogellenesen elmulasztja az árúnak szállítását, úgy eladó jogosítva van a nem teljesítésből eredő kárának megtérítését követelni*. A vevőnek az angol jog szerint rendesen nincsen joga arra, hogy a késedelmes eladótól a szerződés teljesítését követelje. Rendszerint mondom, mert az id. törv. 52. § értelmében «Egyedi árú szállítására irányuló szerződés megszegésének következtében indított keresetre a bíróság jogosítva van, ha helyesnek véli, eladót a szerződés teljesítésére kötelezni, anélkül, hogy az eladónak kártérítés megfizetése mellett az árúnak megtartására opciót adna». Az 52. § specific or ascertained goods-kről, röviden mondva egyedi árúkról szól és a bíróságnak jogot ad arra, hogy az eladót a teljesítésben marasztalja, fajlagos árúknál, szóval azoknál az árúknál, melyek rendszerint tőzsdei, illetve piaci árakkal bírnak, vevő teljesítést nem követelhet, hanem az eladónak, mint az 52. § mondja, opciója van kártérítés fizetése ellenében az árút megtartani. Az adás-vételi szerződésekről szóló angol törvény 51. §-a nem valamely speciális intézkedés, hanem egy általános jogszabálynak egyik nyilvánulása. Az általános jogszabály ugyanis úgy szól, hogy szerződésszegések úgy amint kártokozó cselekmények esetében a jogosultnak rendszerint csak kártérítési igénye van teljesítésre, vagy ami evvel egyez, természetbeni helyreállításra csak kivételesen oly esetekben van igénye, midőn a szenvedett sérelmet, tisztán pénzbeli kártérítéssel orvosolni nem lehet. Perrendileg kiegészül ez a magánjogi szabály avval a további intézkedéssel, hogy mindazokban az esetekben, midőn a félnek «specific performance»-re, azaz természetbeni teljesítés van igénye, igénye van egyúttal injunktiónra, azaz oly bírói parancsnak kibocsájtására is, mely a természetbeni teljesítést vagy nyomban, vagy a magánjogi per befejeztével biztosítja. Ez a jogszabály úgy a szerződésszegések, valamint jogellenes cselekmények következményeit szabályozza. Ezzel szemben hazai jogunk szerződésszegés esetében a jogosultnak szabad választást ad arra, hogy vagy természetbeni teljesítést, vagy 5