Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

4 konstruálásával a bíró rendelkezésére bocsájtotta.1 Üj fajta lehetetlenség volt ez, mert a lehetetlenség nem teljesen mentesítette alperest, a lehetetlenné vált igény helyébe egy bizonyos mérvű kártérítési igény lépett, a bíró alperest a szállítás alól mentesítette, de kártérítésben marasztalta. Ez a teória, melynek tényleges célja a tv. szerződésszegéséről szóló intézkedéseinek más különleges intézkedésekkel való helyettesítése volt, gondolkodóvá tesz, vájjon helyesek-e a K. T. azon intézkedései, melyek a szerződésszegések következményeit szabályozzák. Úgy érzem, hogy a gazdasági lehetetlenség elméletét, mint minden más hasonló elméletet, a bíróból a fájdalom váltotta ki, a fájdalom, melyet gondolkodásában a tervelt szószerinti törvény alkalmazásával járó méltánytalan eredmények okoztak. A K. T. a szerződésszegés következményeit egyöntetűen úgy szabályozza, hogy a jogosultnak választási jogot ad arra, hogy a szerződés teljesítését avagy nem teljesítés miatti kártérítést követeljen, avagy a szerződéstől elálljon. így tanultuk ezt a romanistáktól és így valljuk ezt helyesnek ma is. Különféle kultúráknak, különféle erkölcsi felfogásnak, különböző vallásnak vagy jognak ismerete teremti meg a kétkedést, mely a tudományos munkálkodásnak előfeltétele. Ha látjuk, hogy amit igazságnak tartunk, mert így tanultuk mestereinktől, eltér attól, amit mások igazságként örököltek, kétkedni kezdünk ós revízió alá vesszük az elmúlt korok jogi és szellemi hagyatékát. A rokonító jogtudomány ellentéteket konstruál és az ellentét termékenyítő ereje a bírálatra sarkal. Kereskedelmi törvényünk intézkedéseivel szembeállítom az angol-amerikai jognak rendszerét, lévén az egyedüli nagy jogrendszer, mely a kontinentális jogrendszertől lényegesen eltér. Szembeállítom, hogy az ellentéttel a kutatás lehetőségét megteremtsem a háborús tapasztalatok értékesítésének módját adjam. Az angol jognak az adás-vételi jogügyletre vonatkozó szabályait az ú. n. «Sale of Goods Act 1893»8 szóval egy külön, 1 L. Szászy-Schwartz Gusztáv, Szladits Károly cikkeit Pester Lloyd 1914. évfolyamban. * Chalmers «Sale of Goods Act 1899» 6-ik kiadás 1905.