Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)
1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével
26 amit a lehetetlenné vált szállítás helyett kapott. A méltányosság követelményeit a jogszabályok szigorú logikával összeegyeztetni ezideig nem sikerült és nem is sikerülhet. Jóleső őszinteséggel a budapesti Árú- és Értéktőzsde első ítéletében túlhelyezkedett a jogszabályok szigorú világán és a kár megtérítését a vétlen kár megtérítésének elvére alapította. Jólesett az őszintesség, mellyel az ítélet a jogszabályokat tekintetbe nem vette, mert az indokolásból a laikus bíró, nem pedig a jure peritus titkár beszélt. Hiányzott szóval az a bántó mimikri, mellyel, sajnos, ezen laikus bíróságnak a rendes bíróságok modorát utánzó újabb ítéleteiben oly gyakran találkozunk. Egy újabb ítélete a választott bíróságnak a kártérítést mint az alperes által a lehetetlenülés következtében elért nyereség visszatérítését állapítja meg. Ez az indokolás téves. Ha ugyanis alperes a lehetetlenülés folytán nyereséghez jutott, ha volt szóval árúja vagy nyersanyaga, melyet nyereséggel tivábbadni képes volt, akkor felperesnek részben vagy egészben teljesíteni tartozik. így legalább is a szigorú jogszabályok szerint. A nyereség csak másnak való szállítás által állhatott elő szükségszerűleg, ha másnak való szállítás lehetséges volt, nem lehetett lehetetlen a szállítás alperesre nézve sem. Érezte ezt maga a bíróság is és ezért a kártérítést csak kvázi megtérítésnek mondja. A szegedi kir. tábla helyesen érezte, hogy az itt fennforgó ellentéten indokolással túlhelyezkedni nem lehet. Nem indokolt tehát, hanem azt mondotta, így ítéltem, mert ez felel meg a felek akaratának. Kényelmes és bizonyításra nem szoruló feltevés. A zavarban levő jogászt a «kvázi» szó és a «felek akarata» mindig kisegíti. Minden mesterkélt jogi teória különválik idővel az őt szülő körülményektől és mint önálló ok, okozatokat szül! A teóriaidővel igaz lesz, mert az emberek elfelejtik azokat a kényszerítő okokat, melyek a teóriát szülték. Célszerű tehát az egyensúlyt helyreállítani, a gazdasági élet követelményei és a jogi teóriák között és jogunkat olyként formulázni, hogy a mesterséges konstrukciók lehetőleg feleslegessé váljanak. Célirányos a háborús betegség tapasztalatait, az egészség fenntartására a béke idejében érvényesíteniSzáliítási szerződések. 25