Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

23 javaslat értelmében az, ki kártérítésre kötelezve van (vétkesség és súlyos gondatlanság esetétől eltekintve), megtéríteni tartozik. Kétségtelenül láthatjuk már most, t. uraim, hogy a gazdasági lehetetlenség elméletét két, alapjában rokonkörülmény szülte. A K. T. szigorú alkalmazása alperesnek a teljesítésben való marasztalásához vezetett volna, a tipikus háborús esetben tehát alperes terhére esett volna, a háborús áremelkedés nemcsak a teljesítési határnapig, hanem a háború megszakítást nem ismerő hausse konjunktúra lévén, az áremelkedés a teljesítési határnapon túl is a jogerős ítélethozatalának napjáig. A K. T. szigorú alkalmazása oly esetben, hol a szerződéshez hű fél kártérítéshez való jogát választotta alperesnek a szerződéses ár és a piaci ár közötti teljes különbözetben való lemarasztalásához vezetett volna, alperes köteles lett volna tehát a rendes és rendkívüli kárt megtéríteni. Mindkét esetben a bíróság alperest oly teher viselésére kötelezte volna, melyet rendszerint az, ki kártérítésre van kötelezve, viselni nem tartozik. Mindkét esetben a rendkívüli kárnak megtérítése is alperes nyakába szakadt volna. A rendkívüli kár elmélete és a gazdasági lehetetlenség elmélete közötti nagy rokonságot mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a Plg. Tv. javaslat szerint a rendkívüli kárt, mint külön büntetést, megtéríteni tartozik az, aki a szándékos avagy súlyosan gondatlanul okozott kárt. Aki szándékosan szegte meg szerződését, azaz nem szállított, habár volt árúja, s ki súlyosan gondatlanul szegte meg a szerződést, nem szállított, habár árút beszerezni nem túlságos nehézségekkel képes lett volna, az a gazdasági lehetetlenségre nem hivatkozhatik és a K. T. teljes szigora alá esik s a rendkívüli kárt megtéríteni tartozik. Illetve — mint már kifejtettem és ez feltétle ül méltatlan — a szerződésszegő, ha felperes, helyesen spekulál, többel tartozik, mint a legvétkesebb magánjogi bűnös, mert hiszen teljesítésre szóló marasztalás esetében a kártétel napja után beállott rendes és rendkívüli kárnövekedést is megtéríteni tartozik. A K. T. tehát kényszerítette bíróságunkat, hogy jobbfülüket fejükön át balkezükkel fogják meg. Mesterséges konstrukció volt szükséges, hogy a speciális jogszabállyal szemben az álta23