Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

18 Egyrészt a törvényhozó és bíró, másrészt a nagy közönség között állandó küzdelem folyik le. A törvény minden újabb parancsa és a bíró megállapította minden újabb jogelv alól, az érdekeltek, kik a parancsnak csak súlyát érzik, menekülni igyekeznek a törvény megsértése nélkül a törvény uralma alól szabadulni igyekeznek. Láttuk ezt gyakorta azoknál a rendeleteknél, amelyek maximális árakat szabtak meg és amelyeknek elsó' hatása volt, hogy a maximált nyersanyágból a termelők nem maximált félgyártmányt, vagy gyártmányt állítottak eló'. így teszem a szesz árának maximálásának elsó' következménye a szesznek rummá való átalakítása, illetve átkeresztelése volt. A második következménye pedig, mely ily rendeletnél — ha a régi kötések tekintetében a rendelet maga nem intézkedett — a szállítások megtagadása volt. Az árú tulajdonosa ugyanis az árút a rendelet kijátszásával vagy egyszerűen a rendelet megszegésével a maximális áron felül volt képes értékesíteni, annak pedig, kinek az árúval tartozott, csak a szerződéses ár és a maximális ár közötti különbözetet tartozott megfizetni. A kártérítés kisebb volt* tehát, mint a nyereség, melyet az árú értékesítésével el lehetett érni. Az ellen, hogy az eladó nem szállít, vevőt ellenben kártalanítja, semmi kifogást nem lehet tenni akkor, ha a vevő a vételárért és kártérítésért, az árút máshol beszerezni képes. De nem ez volt a helyzet a háborúban. A kártérítés ilyen esetben a vevőn esett jogsérelem orvoslására elégséges nem volt, mert a piacon a meghatározott maximális áron árút és különösen nagyobb mennyiségű árút beszerezni nem lehetett, a bíró pedig a maximális áron felüli üzemszünetelés stb. következtében beállott közvetett kár megítélésére módot nem talált. A közönség és a törvényhozó közötti ezen küzdelembe a bíró döntő módon beavatkozni képes nem volt, hiányzott neki az eszköz, hiányzott neki a hatalom parancsok kibocsájtására, mellyel a teljesítési igényt a veszélyeztetés és megsemmisülés ellen megvédhette volna. Mily másként alakult volna sok esetben a felek helyzete, ha a bíró igazoltatván előtte, hogy a vevő magának nyers anyagot szerezni képtelen, alperesnek pedig az árúja megvan, parancsot bocsájtott volna ki a szerződésszegő félhez és kötelezte volna őt különbeni szabadságvesztés terhe alatt szállításra. De nemcsak az egyes érdekelt feleknek vált volna 18