Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

14 tetése, sőt igényének meghiúsulása ellen nem védekezhetik, neki várnia kell. Várnia kell, mert az ő kereseti igénye csak akkor fog megnyílni, ha majd az alperes késedelmébe fog esni, ha majd a szállítási határidő részben vagy egészben elmúlt. Szóval hónapok múlhatnak el és ezen hónapok alatt oly tényleges változások állanak be, melyeket bírói ítélet meg nem történtekké tenni nem képes. A késedelem végül beállott a per teljesítésre megindul HS mondjuk nyolc hónap múlva felperes ítéletet kap, melyben alperes a szállításra köteleztetik. Kétségtelen, hogy azt a fát, melyet alperes a késedelem beálltáig és a per tartama folyamán fokozott hévvel és szorgalommal feldolgozott és értékesített, felperes megkapni sohasem fogja. Az 1914. évi 1915. évi termelési idényekben termelt fa, melyre a kereset irányult, már értékesítve lett és az ítélet napján felperes a legjobb esetben az 1916. évben termelendő rönkfát foglalhatja le, szóval lefoglalhatja azt a fát, melyet alperes ítélet nélkül a szerződés értelmében úgyis neki lett volna köteles szállítani. Lefoglalhatja saját fáját. Már ez a példa is tisztán mutatja, T. Uraim, hogy hiányzik a kellő eszköz, oly eszköz,, melyet igénybe lehet venni akkor, amikor a teljesítési igény veszélyeztetve van, szóval a késedelem beállta előtt, hiányzik oly eszköz, mely alkalmas arra, hogy az árúnak szerződésellenes felhasználásában alperest meggátolja. Ez az eszköz a bírói parancs a német jognak ú. n. Einstweilige Yerfügungja az angol jognak injunkciónja.1 Felperes teljesítési igénye teljesen meg volna védve, ha felperesnek, mikor alperes gyanús készülődéseit észleli, joga volna a bíróhoz fordulni és kérni, hogy tiltsa meg alperesnek különbeni szabadság 1 Nem azonos ez az ideiglenes bírói parancsra vezető eljárás a «referé»vel. A referé ugyanis sommás eljárás, mely sürgős kérdéseket végleg elintéz. A referé eljárásban semmi oly kérdés, mely már a rendes bíró előtt van vagy rendes bíró előtti pernek tárgyát képezi, el nem intézhető. (809. §.) L. Revue Trimestrielle 1907. 625. 1. hozott határozat, úgyszintén Revue 1904. 400. 1. A referé a rendes eljárássá szemben sommás eljárás, melyhez alperes szabályszerű beidézése stb. szükséges. V. ö. dr. Magyary Géza és dr. Fodor Ármin véleményét az 1911-ik évi Országos Jogászgyűlés irományaiban. A parancs nem teljesítése, a referé eljárásban rendes végrehajtási eljáráshoz vezet, esetleg pénzbírsághoz (Astreintes) vagy kártérítéshez vezet Revue 1911. 183. 1. 14