Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

15 büntetés terhe alatt a rönkfának tűzifára való feldolgozását és hagyja meg alperesnek, hogy a rönkfát felperesnek szállítsa le. A bíró pedig ezen kérelemre egy-két napon belül az előzetes bírói parancsot kibocsájtaná. Az eljárást, mely a parancs kibocsájtását megelőzné, röviden a német Pp. alapján fogom ismertetni. Vevő a bírósághoz intézett beadványban előadja, hogy alperes ellen árú szállítására irányuló igényének meghiúsulásától kell tartania, mert alperes azt a fát, melyet neki rönkfaként kellene szállítania, tűzifaként dolgozza fel. Ezen előadását valószínűsítené és pedig követelési jogát a rönkfára az adásvételi szerződés vagy kötlevél bemutatásával. Ama további előadását pedig, hogy alperes intézkedései teljesítési igényének megvalósítását veszélyeztetik, illetve meghiúsítják, levelekkel pl. szállítás megtagadása stb.) vagy saját magának, illetve harmadik személyeknek írásbeli nyilatkozatával (Eidesstattliche Versichemng) fogja valószínűsíteni. Sürgős intézkedésekről lévén szój felperes ahhoz a járásbírósághoz fordulhat, melynek területén a vita tárgya fekszik és a járásbíróság a kért parancsot kibocsájthatja, egyben meghatározhatja azt az időt is, melyen belül felperes a per főtárgyára hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróságnál intézkedni tartozik, hogy alperes az ideiglenes bírói parancs jogossága kérdésének letárgyalására beidéztessék. Fordulhat azonban felperes rögtön a főper bírájához is, hol is a sürgősségnek megfelelően, esetleg a bűóság elnöke tanácson kívül, avagy a bíróság alperes meghallgatásával vagy anélkül határoz. A parancs tartalmát a bíróság az eset körülményeinek megfelelően határozza meg. Az adott esetben a parancs az árúnak leszállítására irányulna. A parancs megszegésének szankciója pedig szabadságvesztés volna. De a bíróság keze a parancs tartalmának megszabásánál megkötve nincsen. Alperesnek minden oly intézkedés megtételét vagy abbahagyását meghagyhatja, mely felperes jogának megóvása és megvalósítása érdekében szükséges és célszerű. Ha felperes a bírói parancsot kieszközölte, azonban később megállapítást nyer, hogy a parancsra joga nem volt, úgy alperes kárát megtéríteni tartozik. A bíróság a parancs kibocsájtását 15