Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

fosztó ok az elfogultság és érdekellentét, jobban mondva, ennek valószínűsége, melynél fogva az atya nem képviselheti gyermekét hozzá közel álló személyek ügyeiben vagyis akkor, amikor a 265. §. szerint a gyám nem képviselheti gyámoltját, mégis azzal a kivétellel, hogy az atyának egyenes ágon sógorával vagy testvérével szemben képviseleti joga megáll. Ezen esettől eltekintve a 265. §. szerint a gyám nem képviselheti gyámoltját: 1. oly jogügylet kötésénél, amely egyfelől az ő házastársa, egyenes ágon rokona, másfelől a gyámolt között jönne létre, kivéve ha a jogügylet kizárólag kötelezettség teljesítésére irányúi; 2. az ugyanezen személyek valamelyike és gyámoltja között felmerülő peres ügyekben. Az az eset, amidőn az érdekellentét nem valószínű, hanem bizonyos, itt említve nincs, hanem a kötelmi jogi résznek a képviseletről szóló fejezetében a 796. §-ban nyer szabályozást, mely szerint a képviseleti jog nem terjed ki arra, hogy a képviselő képviseltje nevében önmagával a saját személyében vagy önmagával mint egyúttal egy harmadik személy képviselőjével kössön szerződést, kivéve amennyiben kötelezettség teljesítéséről van szó. Legyen szabad közbevetőleg megjegyeznem, hogy a Javaslat terminológiája'még alapos összeegyeztetésre szorúl, mely után bizonyára el fog tűnni az a több mint szépséghiba, mert néha megtévesztő szóhasználat, melynél fogva például itt teljesen analóg esetekben egyszer a «jogügylet», másszór a «szerződés» szó használtatik. A képviseletnek ezen abszolút hatályú kirekesztésén kívül a Javaslat ismeri a képviseleti jognak fakultatív elvonását is, midőn a gyámhatóság egyes ügyekben vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve elvonhatja az atyától a képviseleti jogot úgy mint a gyámtól a 266. §. szabályai szerint (202. §.). Az utóbbi szakaszt kell ismertetnem, hogy megértsük a komoly aggályokat, melyek a kérdés ilyetén rendezése ellen felmerültek. A 266. §. szerint a gyámhatóság akkor alkalmazza a képviseleti jog részleges elvonását, ha attól lehet tartani, hogy a gyám (ezen ügyekben) nem gyakorolná a képviseletet a gyámolt érdekeinek megfelelően, különösen ha egyrészt a gyámolt, másrészt a gyám vagy a gyám által képviselt más személy vagy a gyámnak a 265. §. 1. pontjában említett valamely hozzátartozója között jelentős érdekellentét áll fenn. 34