Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)
1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén
Ezen szabályok egyenkint a leghelyesebbek lehetnek, de egymással kapcsolatba hozva zavaros képet tüntetnek fel. Míg a 796. §. szerint az atya vagy gyám nem képviselheti ugyanazon ügyben egyidejűleg a kiskorút és önmagát vagy valamely más képviseltjét és a 201. és 265. §§. ugyancsak kizárják a képviseletet oly ügyekben és percekben, melyek a kiskorú és a képviselőnek ott említett közel rokonai között merülnek fel, akár forog fenn érdekösszeütközés, akár nem: addig a 202. és 266. §§. szerint a gyámhatóság ad hoc megvonhatja a képviseleti jogot, ha a gyámolt és ugyanezen személyek vagyis az atya vagy gyám, ezek más képviseltje vagy említett rokona között jelentős érdekellentét mutatkozik vagyis a képviseleti joguk ily esetekben továbbra is fennáll, ha a gyámhatóság azt kifejezetten el nem vonja tőlük. Az Indokolás (140. és 141. 11.) szerint abból, hogy a gyám nem képviselheti gyámoltját az említett hozzátartozóival szemben, az következik, bogy a velük kötött jogyügylet semmis, ellenben az érdekösszeütközés esetében csak akkor áll be a semmiség, ha a gyámhatóság a képvise]eti jogot megvonta. Vagyis a képviselt hiányának jogkövetkezménye ezen szemelvekkel szemben azonnal törvény erejénél fogva beáll, ha nincs érdekösszeütközés, ellenben ugyanazokkal szemben csak a gyámhatóság előzetes rendelkezésénél fogva áll be, ha van érdekösszeütközés. Habár ez az ellenmondás a német polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseiben (1795., 1796. §§.) is megvan, sőt ott még jobban van kiélesítve, mert ahol Javaslatunk a «különösen» kifejezést használja, tehát a képviseleti jog elvonását más személyekkel szemben fennforgó érdekösszeütközés esetén is lehetővé teszi, ott a német polg. tkv. a «nur» kifejezéssel él, tehát az elvonást csakis ezen személyekkel kötendő ügyleteknél mutatkozó érdeke]lentét esetére korlátozza: még a német polg. tkv. nagy tekintélyével szemben is a kérdésnek eltérő szabályozását tartom kívánatosnak. Belefoglalnám az általános tiltó rendelkezésbe az érdekellentét esetét általában és kötelezném a gyámhatóságot arra, hogy mihelyt a gyám. személyében fennforgó gátló okról vagy az anyagi érdekellentét esetéről értesül, a gyámtól az ezáltal érintett ügycsoport tekintetében a képviseleti jogot elvonja és annak a kirendelendő gondnok által való ellátása iránt intézkedjék. A két szakasz tehát így szólna:
