Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

31 vállalatának nyeresége elsősorban a korábbi veszteségek pótlására fordítandó, hogy csökkenő vagy idővel teljesen megszűnő vagyon hozadékának egy része a törzsvagyon gyarapítására fordítandó vagyis más szóval tartalékalapba helyezendő, hogy rendkívüli javítások és beruházások, nemkülönben az adósságok törlesztése a jövedelem feleslegből teljesítendő. Ezek az intézkedések nem kimerítőek és a dolog természeténél fogva nem is lehetnek azok. Amint egyrészről nem volna helyes a vagyonkezelő szülő rendelkezési szabadságát részletutasításokkal túlságosan megkötni, úgy viszont nem volna célszerű, a gyámhatóságnak azt a tevékenységét, mellyel a szülő vagyonkezelését a gyermek vagyonának biztosítása és fenntartása érdekében támogatni és a Javaslat intenciója szerint irányítani köteles, €gyes esetek taxativ felsorolásával túlságosan korlátozni. Igaz, hogy a 195. §. szerint az atya nem áll a gyámhatóság felügyelete alatt, de tényleg a gyám sem áll felügyelet alatt a szónak közönségesen elfogadott értelmében, mert a gyámhatóság csak közvetve gyakorolhat ellenőrzést működése fölött egyrészt számadásainak megvizsgálása alkalmával, másrészt ha akár hivatalból, akár magánúton, tehát mindig véletlenül értesül oly körülményről, mely beavatkozását szükségessé teszi. A különbség e tekintetben tehát lényegileg csak az, hogy az apa rendszerint nem tartozik számadást adni, de egyebekben ő sem vonhatja ki magát a gyámhatóság hatásköréből, hacsak a gyermek vagyoni érdekeit nem akarjuk minden védelem nélkül a vagyonkezelő atya szabad elhatározásának és esetleges önkényének kiszolgáltatni. A felügyeletmentesség elvi kimondása ellenére a javaslat helyesen számolt a gyakorlati élet és a gyermek érdekeinek ezen követelményeivel és ehhez képest feljogosítja és egyben kötelezi a gyámhatóságot, hogy a gyermek érdekeinek védelméről megfelelő intézkedésekkel gondoskodjék, mihelyt arról értesül, hogy az atya a gyermek vagyonának kezelésével járó kötelességei ellen vét vagy hogy gátolva van azokat teljesíteni. Evégből a gyámhatóság a kötelessége ellen vétő atyát megfelelő meghagyással utasíthatja kötelessége teljesítésére, a meghagyás végrehajtására esetenkint 200 koronáig terjedő és kétszer megismételhető pénzbírsággal szoríthatja, arra kötelezheti, hogy a vagyon kezeléséről gyám módjára számot adjon, 31