Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)
1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén
sőt végül a gyermek egész vagyonának kezelését elvonhatja, tőle. A Javaslat ezen célirányos rendelkezéseivel kellőképen gondoskodott a gyermek vagyoni érdekeinek védelméről a vagyonkezelési jogával netán visszaélő atyával szemben, de viszont az atyát is megkivánta védelmezni a gyámhatóságnak esetleges tévedése ellen, amennyiben az atyát feljogosítja arra, hogy a bíróságtól a vagyonkezelés elvonására vonatkozó gyámhatósági határozatnak a jövőre való hatályon kívül helyezését kérhesse, ha az elvonásra nem volt törvényes ok. A kiskorú gyermeket úgy személyi, mint vagyoni ügyeiben az atya képviseli (199. §.). Ezen általános szabály alól a Javaslat három alapon ismer kivételt ú. m. a képtelenség, az érdekellentét és a gyámhatósági elvonás alapján. Aki gyermekének vagyonát azért nem kezelheti, mert maga is kiskorú, gyámság vagy minden ügyére nézve gondnokság alatt áll vagy kinek szülői joga megszűnt, szünetel vagy a 176. §. értelmében nem gyakorolhatja, az nem képviselheti gyermekét sem személyi, sem vagyoni ügyeiben. Ellenben a közadós vagy a vagyonkezelésből más oknál fogva kizárt atya képviselheti kiskorú gyermekét ennek személyi ügyeiben (200. §.). A családjog ezen fejezetének kiegészítő részéül tekintendők azok a rendelkezések, melyek a kötelmi jógi résznek a szerződőképességről szóló fejezetében, különösen a 714—718. §§-ban foglaltatnak. így nem szorulnak a törvényes képviselő beleegyezésére oly szerződések, melyek által a kiskorú kizárólag jogi előnyt szerez. A kiskorú maga köthet a szokásos feltételek mellett szolgálati vagy munkaszerződést, ha a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság általában megengedte, hogy szolgálatot vagy munkát vállaljon. Ha a kiskorú maga gondoskodik életfenntartásáról, úgy keresményéről szabadon rendelkezhetik és amennyiben életfenntartásához szükséges, kötelezettséget isvállalhat. Még messzebb menve; az a kiskorú, aki a gyámhatóság engedélyével önálló kenyérkereső foglalkozást űz, maga kötheti meg azokat a szerződéseket, amelyek ily foglalkozással rendszerint járnak. És — bár a foglalkozások szűkebb körére nézve — legmesszebb megy a forgalom jogos érdekeire és biztonságára való tekintette] az a rendelkezés, mely szerint abban az esetben, ha a kiskorú ipari vállalatot vagy kereskedelmi üzletet, bár a