Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

30 szabályozza, hanem ezek helyett kiragad abból egyes részletkérdéseket és ezekre nézve állít fel minutiozus szabályokat, mint amilyen például az, hogy az atya a gyermeket perköltség és bűnügyi védelem költségei vagy törvényes eltartási kötelezettség címén terhelő tartozásokat a gyermek vagyonának jövedelmeiből tartozik törleszteni. A helyes elvi szabályozás továbbá feleslegessé és mellőzhetővé tenné azt a mesterkélt eljárást, mely ide átplántálja a dologi jogból a haszonélvezőre vonatkozó szabályokat, illetőleg ezekből a 191. §-ban egyenkint megjelölt 12 törvényszakaszt, melyeket részint egészben, részint csak egyes bekezdésekben, részint csak egyes vonatkozásokban terjeszt ki az apai vagyonkezelésre, de erre is csak a gyermek oly vagyona tekintetében, melyhez tartozó tárgyak hasznairól az atya számot adni nem köteles. Eltekintve attól, hogy az egész rendelkezés úgy van beállítva, mintha az apa az általa számadás kötelezettségével kezelt gyermeki vagyon tekintetében ezeket a szabályokat, melyek tulaj donképen nem egyebek, mint a rendes vagyonkezelés szabályai, nem volna köteles követni, tehát nem tartoznék a rendes javításokat elvégezni, tűz- és egyéb kár ellen biztosítani stb., az atyának a haszonélvezővel való ilyetén aequiparálása egyrészt ellenkezik a Javaslatnak a Králik tervezetével és az első szöveggel szemben elfogadott amaz alapelvével, hogy az apa nem tekintendő haszonélvezőnek, másrészt oly szabályokat is terjeszt ki az apai vagyonkezelésre, melyek a haszonélvezővel szemben célszerűek, az apával szemben ellenben nem. Míg pl. a haszonélvezőnek nem engedhetjük meg, hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül a haszonélvezetet a dolog eddigi gazdasági rendeltetésétől eltérőleg használhassa és nem szabad a dolgot átalakítania vagy lényegesen megváltoztatnia, (537., 538. §§.) addig az atyának ebbeli szabadságát épen a célszerű gazdálkodás érdekében megkötni nem kell, eléggé meglévén óva a gyermek érdeke, ha a rendes családapa köteles gondossága tartatik szem előtt. Ebből a gondosságból és a rendes vagyonkezelésnek ebből folyó általános szabályaiból következnek és az említett alapelvek kifejezett kimondása által tehát szintén feleslegessé válnak a Javaslatnak egyéb részletintézkedései is, nevezetesen azok a meghagyások, hogy a gyermek üzletének vagy egyéb 30