Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

-27 ha az ajándékozó az apát a kezelésből kizárta és végül az ilyen vagyonokra vonatkozó jogügyletek által szerzett vagy elpusztulás, rosszabbodás vagy elvonás folytán teljesített kártérítésnél fogva azok helyébe lépő vagyonát (182., 268. §§). Az atyai vagyonkezelés a gyámi vagyonkezeléstől, melynek szabályai egyébként megfelelően itt is alkalmazandók, különösen két lényeges pontban különbözik: t. i., hogy rendszerint nem köteles biztosítékot adni az általa kezelt vagyonról és hogy rendszerint a vagyon hasznairól egyáltalán nem, annak állagáról pedig csakis a kezelés megszűntekor köteles számot adni. A biztosítékadás kötelezettségét a javaslat (184. §) kivételesen két esetre nézve állapítja meg, nevezetesen az atya kezén levő pénz erejéig, ama rész kivételével, amelyet a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen kell tartani és a bemutatóra szóló, az üres hátirattal forgatható papírok és a nem kötményezett pénzintézeti betéti könyvek értéke erejéig az olyan papírok kivételével, melyek a 340. § 2. bekezdése értelmében elhasználható dolgok vagyis amelyek valamely árútárhoz vagy más dologösszességhez tartoznak, melyet rendeltetése szerint csak úgy lehet használni, ha az egyes dolgokat elidegenítik. Végül ezen eseteken kívül más vagyontárgyak értéke erejéig is elrendelheti a gyámhatóság a biztosíték adását, ha a gyermek érdekeinek veszélyeztetésétől kell tartani. Ezek a rendelkezések az egyik irányban túlságosan megkötik az atya kezét, a másik irányban túlságosan szabad kezet engednek neki. Mert a kiskorú készpénz vagyonára nézve, melyhez rendszerint öröklés által jut, annak kellene a szabálynak lenni, hogy azt a gyámpénztárba be kell szolgáltatni, nem pedig esetleg nehezen értékesíthető jelzálogi vagy hasonló biztosíték mellett az atya kezén hagyni, mert a gyermeknek nem érdeke, hogy teljeskorúságának elértével esetleg elspekulált vagyona helyett egy önálló gazdasági lét megkezdésére nem alkalmas biztosíték birtokába jusson. Ellenben oly esetben, amidőn valamely üzlet vagy más gazdasági vállalat képezi a gyermek vagyonát, nagyon célszerűtlen a hozzáértő atya vagyonkezelését és az üzem folytatásához szükségelt forgótőkének kezén hagyását biztosítéktól függővé tenni, melyet esetleg nem is képes nyújtani. Az ilyen üzleti forgótőkének biztosíték27