Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

bűncselekményre és méltán esik el szülői jogától és pedig minden gyermekével szemben az a szülő, akit jogerős ítélet ily bűntényben bűnösnek kimondott. Hogy az elítéltetésnek ez a nagy magánjogi következménye ne állhasson be minden legcsekélyebb jelentőségű vétségnél, arra nézve a szakasz gondos szerkesztése kellő biztosítékot nyújtott. Ellenben vitás annak a további rendelkezésnek a helyessége, hogy a szabadságvesztésbüntetés kiállása vagy elévülése után a gyámhatóság a szülői jogot a nem sértett gyermekre nézve visszaállíthatja. Egyrészről úgy vélekednek, hogy az ilyen szülő egyszersmindenkorra alkalmatlanná vált arra, hogy gyermekével szemben szülői jogot gyakoroljon. A másik részről az a nézet nyilatkozott meg, hogy még az ilyen szülő előtt sem szabad elzárni a visszatérés és javulás útját, melynek jutalma a szülői jog visszaállítása és hogy az a szülő, aki megtérésének nyilvánvaló jeleit mutatta, a sértett gyermekre nézve is visszahelyezhető a szülői jog gyakorlatába. Én nem erre helyezném a fősúlyt és megengedném 13 gyámhatóságnak, hogy az eset körülményeihez képest valamennyi gyermekre vagy azoknak csak egy részére nézve és egészében vagy csak korlátozásokkal állíthassa vissza a szülő jogát, de mindenesetre annak a kifejezett kiemelését kívánnám, hogy ennek csakis abban az esetben lehet helye, ha a szülő visszanyert megbízhatóságát teljes mértékben igazolta. Ez a jog illesse meg nézetem szerint a gyámhatóságot az esetben is, ha királyi kegyelem folytán az elítélt nem töltötte el szabadságvesztésbüntetését, de akkor is csak azon idő elteltével, melyre ezen büntetése szólt. Célszerűségi okok vezették a javaslatot, amidőn a házassági együttélés tartama alatt, ha az egyik szülő bármelyik oknál fogva elvesztette szülői jogát, a másiknak csak gyámhatósági jóváhagyással, helyesebben engedéllyel engedi meg szülői jogának gyakorlását. Végül gondoskodik a javaslat arról is, hogy a szülői jog elvonása körül netán elkövetett hatósági tévedés orvosolható legyen és nemcsak a*gyámhatóságnak adja meg azt a jogot, hogy korlátozó vagy elvonó határozatát utóbb a jövőre nézve megváltoztathassa avagy hatályon kívül helyezze, hanem a szülőt is feljogosítja arra, hogy a szülői jogot tőle elvonó gyámhatósági határozatnak hatályon kívül helyezése végett a bírósághoz forduljon, ha az elvonásra nem 24