Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

23 cadik életévét még be nem töltött kiskorú megmentése érdekében meg lehet tenni még akkor is, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja alatt nem áll. Az államhatalomnak ez a beavatkozása a szülők jogkörébe a figyelmeztetéstől és utasítástól a pártfogó kirendeléséig, az intézeti elhelyezésig és a gyermeknek családja környezetéből való teljes elvonásáig emelkedhetik. A javaslat a gyermek oltalmazásának ezt a fokozatos rendszerét betetőzi a legszigorúbb rendszabállyal t. i. a szülői jognak teljes elvonásával, mellyel azt a szülőt sújtja, ki gyermeke javát szándékosan nagy mértékben veszélyezteti. Az eszme maga hazai jogunkban nem új, mert már az 1877 : XX. t.-c. 22. §-a szerint is megszüntethető az atyai hatalom, ha az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét vagy testi jólétét vagy ha gyermeke vagyonának állagát rosz kezelés által veszélyezteti és már régebben is, ha nem is honi törvény, de II. József rendelete megengedi az atyának elmozdítását az atyai hatalom gyakorlásától, ha arra rossz nevelés vagy pazarlás által részolgált (Frank, közigazság törvénye I. 178. 1.) A javaslat rendelkezése részben szűkebb, részben tágabb a jelenig fennálló szabálynál. Szűkebb, mert kikapcsolja a vagyonkezelés terén elkövetett mulasztásokat és visszaéléseket, melyeket a 196. § értelmében a gyámhatóság a vagyonkezelés elvonásával torolhat meg, továbbá, mert csakis szándékosan követett magatartással szemben alkalmazható. Tágabb, mert nemcsak az apa, hanem az anya ellen is irányul és mert a gyermek javának, tehát úgy testi, mint szellemi vagy erkölcsi épségének és fejlődésének minden súlyos természetű veszélyeztetését felöleli, a gyámhatóság a fennforgó eset körülményeihez képest bírálván el, hogy a veszélyeztetés mértéke a szülői jog teljes elvonását indokolttá teszi-e. Nem a gyámhatóság intézkedésénél fogva, hanem ipso jure veszti el szülői jogát az a szülő, akit — a kísérletet és a részességet is ideértve — gyermeke személye ellen irányuló bűntett miatt ítéltek el vagy szándékosan elkövetett ily vétség miatt fogházbüntetésre és e mellett hivatalvesztésre ítéltek. (175. §.) Az erkölcsi megtévelyedésnek legvisszariasztóbb esete az, amidőn a szülő saját gyermekével szemben vetemedik 23