Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

22 ben kell megkívánnunk a szülői jognak a közjó érdekében valá kisajátítását, valahányszor a szülők azzal visszaélve, gyermekük testi jólétét vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik. Nem osztom ugyan a javaslat indokolásának (88. lap) azt a nézetét, hogy ily esetekben a szigorúbb intézkedések foganatba vétele előtt a gyámhatóság a szülőkkel szemben a 195. §-ban említett pénzbírságot alkalmazhatná, mert ez nemcsak a vagyonkezelésről szóló részben történt elhelyezésénél, de a szakasz összefüggő tartalma szerint is csak a vagyonkezelés körüli kötelességeit mulasztó apával szemben és a 206. § szerint a vagyon kezelő anyával szemben szabható ki, a 203. és 289. §§-ok alapján konstruálható kárigény pedig nem fedi a gyermek személyéről való kellő gondoskodás céljait: de bizonyos, hogy a gyámhatóságnak nem kell mindjárt a szülői jog elvonásához, mint legerősebb fegyverhez nyúlnia, mielőtt még más rendelkezésére álló eszközöket nem kísérelt meg alkalmazni. És ezért csakis helyeselni lehet a 174. § intézkedését, mely a gyámhatóságnak, e tekintetben elég nagy szabadságot biztosít, általában azt mondván ki, hogy — ha a szülő szülői kötelességének megsértése, szülői jogával való visszaélés avagy erkölcstelen vagy becstelen (ehrlos oder unsittlich, német polg. tkv. 1666. §) életmódja által gyermeke javát, különösen testi jólétét vagy erkölcsiségét veszélyezteti: a gyámhatóság megteszi a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket. Ily esetben a gyámhatóság a szükséghez képest elrendelheti, hogy a gyermeket más családban vagy gyermekek gondozásával vagy nevelésével foglalkozó vagy javító intézetben helyezzék el, a szülőt állandógyámhatósági felügyelet alá helyezheti vagy a gyermek érdekében a szülő szülői jogát más módon is korlátozhatja. Ezen korlátozások tekintetében a javaslat helyesen általános felhatalmazást ad a gyámhatóságnak, hogy taxativ és mégsem kimerítő felsorolással az esetek körülményeihez alkalmazkodó intézkedéseiben kezét meg ne kösse. De hasznos útmutatást fog meríthetni a javaslatban kimondott elveket alkalmazó hatóság a fiatalkorúak bíróságától szóló 1913 t VII. t.-c. 66. §-ából, mely részletesen felsorolja azokat az intézkedéseket, melyeket a környezetében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek induló gyermek és a tizennyol22