Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

21 tűk, hacsak a gyámhatóság fenn nem tartja. Az első szöveggel szemben újítás ez a szakasz, melyet az Indokolás azzal támogat, hogy ily esetben a gyermek esetleg messze külföldre kénytelen anyját követni, hazájától elidegenül, nyelvét elfelejti, másik szülője vele nem érintkezhetik és nevelését nem ellenőrizheti. Előrebocsátva azt, hogy az utóbbi érv a szakaszban felölelt eseteknek csak egyik részére vonatkozik, nem tartom jogosultnak sem a költözködési szabadságnak és az anyai jognak ilyetén megbilincselését, sem pedig azt, hogy ezt a szabályt a javaslat, ha általában üdvösnek és kívánatosnak tartja, csakis az anyával szemben alkalmazza, ellenben az apával szemben nem, holott ez újabb nősülés és külföldre költözés által szakasztott ugyanazt a helyzetet idézheti elő. Sokkal helyesebbnek és fenntartandónak tartom a mai állapotot, mely ily korlátozását a személyes szabadságnak nem ismeri. Nem lehet adott esetben az anyát abba a kényszerhelyzetbe hozni, hogy vagy saját jövőjét vagy gyermekét áldozza fel és nagyon kétes, hogy a gyermekre nézve az-e a nagyobb szerencsétlenség, ha külföldre megy, vagy nem inkább az-e, ha édesanyjának gondozásától, nevelésétől, felügyeletétől megfosztatik? Ezen nagyon aprólékos természetű rendelkezés helyett sokkal általánosabb természetű gondoskodásra volna szükség általában azokban az esetekben, midőn az a szülő, aki a gyermeknek gondját viseli, újabb házasságra lép. A szülő és gyermeke közötti viszonyban a mostohaszülő belépése folytán oly eltolódás állhat be, az ismeretlen harmadik, ki a gyermekkel nem áll vérségi kötelékben, annyira megváltoztathatja a családi érzelmek egyenletének arányait, hogy ilyenkor a viszonyokhoz képest meg kellene adni a másik szülőnek, ha ilyen még van, azt a jogot, hogy kellő okok fennforgása esetén a szülői jognak reá való átruházását kérhesse és mindenesetre fel kellene ruházni a gyámhatóságot azzal a joggal, hogy az eset körülményeihez képest a gondviselő szülő mellé, ki új házasságra lépett, gyámot rendelhessen. (Svájci polg. tkv. 286. §.) Ha már az eddigiekben is azt láttuk, hogy a szülői jog nem tekinthető sérthetetlennek és mindannyiszor hátra kell szorulnia, amidőn annak változatlan fenntartása a gyermek érdekeivel összeegyeztethetlennek bizonyul, még fokozottabb mérték21