Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

'20 gyámhatóság, hacsak fontos ok nem szól ellene, a leánygyermeket és a hét évnél nem idősebb fiút az anyára, a hét évnél idősebb fiút az apára bízza, de harmadik személy gondviselésére is bízhatja a gyermeket, ha ennek nyilvánvaló érdeke így kívánja. Az a körülmény, hogy a gyermeket akár a gyámhatóság, akár a bíróság az egyik szülő gondviselésére bízta, még nem szünteti meg a másik szülő szülői jogát, de ezt arra korlátozza, hogy gyermekével érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. A gyámhatóság az érintkezés módját tüzetesen szabályozhatja, de azt a gyermek érdekében ki is zárhatja. Míg ebben az esetben a javaslat a másik szülőt ugyan nem fosztja meg kifejezetten a szülői jogtól, de ezt az érintkezéstől eltekintve, mely a 179. § szerint még akkor is megilleti, ha nincs szülői joga, úgyszólván semmire szállítja le, mert hiszen a nevelés és hozzá kell tennünk, a gondozás ellenőrzése tulaj donképen a panaszjogban érvényesül, ezen szülői kötelesség elhanyagolására pedig közérdekből elvégre bárki felhívhatja a gyámhatóság figyelmét: addig nézetem szerint túlságos enyheséget tanúsít a javaslat (170. §) midőn annak a szülőnek, aki kiskorú vagy elmegyengeség, tékozlás vagy iszákosság miatt gyámság alá van helyezve vagy akinek a gyámhatóság a 328. § szerint, tehát mert lelki vagy testi fogyatkozás miatt ügyeinek ellátására képtelen, minden ügyének ellátására gondnokot rendelt, — a szülői jogot meghagyja, habár csak egyetértően a másik szülővel vagy gyámmal és ennek tartva fenn a döntés jogát. Ha ezt a kiskorúra és a testi fogyatkozás miatt saját beleegyezésével gondnokság alá helyezett egyénre nézve még lehet is némileg indokolni, de teljesen megszűnik erkölcsi jogosultság elmegyengeség, tékozlás, vagy iszákosság miatt gondnokság alá helyezett egyénnél. Ezeknek szülői joga ®P ügy szüneteljen, mint azon szülőké, akik elmebetegség miatt vannak gyámság alá helyezve vagy ismeretlen tartózkodásuak vagy gyámhatósági megállapítás szerint tényleg tartósan gátolva vannak szülői jogukat gyakorolni (172. §). Sajátságos és egyoldalú szabályt állít fel a javaslat 173. §-a, mely szerint abban az esetben, ha az anya külföldihez megy férjhez és e miatt lakóhelye külföldön van: szülői joga megszű20