Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

15 korhatár megállapításában jutnak kifejezésre. így az ipartörvény (1884: XVII. t.-c.) 60. §-a szerint a kiskorú 12 éven alúl csak az iparhatóság engedélyével alkalmazható tanoncul, a 64. § szerint 14-ik évükig csak napi 10 órai, azonfelül csak napi 12 órai és csakis oly munkát teljesíthetnek, mely testi erejüknek megfelel; a 115. § szerint pedig gyárakban 10-ik évéig egyáltalán nem, 12-ik évéig csak az iparhatóság engedélyével vehető fel és napi munkaideje 14-ik évéig 8 órát, 16-ik évéig pedig 10 órát meg nem haladhat. A gazdasági cselédekről szóló törvény (1907 : XLV. t.-c. 3. §) szerint 12 éven aluli kiskorút gazdasági cselédnek alkalmazni tilos és az ilyen szerződés semmis, a 12 éven felüli kiskorú részére pedig szolgálati cselédkönyvet csak törvényes képviselője beleegyezésével lehet adni; ha pedig ez beleegyezését jogos ok nélkül megtagadja, a gyámsági törvény rendelkezései alkalmazandók. A házi cselédekre nézve a törvény (1876 : XIII. t.-c.) még ilyen korbeli korlátozást sem ismer, sőt 19. §-ában egyenesen utal arra, hogy még tanköteles gyermekek is léphetnek szolgálatba. Nyilvánvaló, hogy ezek a korlátozások nem szolgálnak elegendő biztosítékul a gyermekek munkaerejének reájuk nézve ártalmas kihasználása ellen, valamint bizonyos az is, hogy a szülők kötelesség- és felelősségérzete sem működik mindig azzal az éberséggel, mely a gyermeket az erejéhez nem mért munkával való megterhelés veszélyétől és ennek szomorú következményei•től megóvná, sőt sajnos, gyakran maguk a szülők azok, kik akár haszonlesésből, akár a nyomor ellenállhatlan kényszere alatt, gyermeküket túlkorán hajtják a munka igája alá. Ép ezért mellőzhetetlennek tartom, hogy a kiskorúak munkaviszonyai az érdek nélkül és tárgyilagosan bíráló gyámhatóság felügyelete alá állíttassanak. A javaslat szerint ebben a kérdésben az atya korlátlanul rendelkezhetik, az anya szintén, a gyámra nézve pedig csak az a korlát áll fenn, melyet a 264. § szab meg, mely szerint a gyám csak a gyámhatóság jóváhagyásával köthet oly tanonc-, szolgálati- vagy munkaszerződést, amely a gyámoltat személyes szolgálatokra egy évnél hosszabb időre kötelezné. Magát ez utóbbi rendelkezést is elégtelennek tartom, mert egy évi vagy ennél rövidebb munka vagy szolgálati szerződés vagy külön szerződés kötése nélkül létesített 15