Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

14 Nemcsak ebből a célból, hanem a gyermek saját érdekében is szoríthatja a szülő munkára a kiskorút és nem köteles tűrni, hogy az tétlenségben szülői által tartassa el magát. De ez az elv a javaslatban nem nyer kellőképen kifejezést és így a 166. § rendelkezését ehhez képest kiegészíteni kellene. Jelenlegi gyámsági törvényünk 264. §-a ezt az eszmét, ha nem is a szülőkkel Való kapcsolatban, markáns vonásokban domborítja ki, midőn a gyámhatóság kötelességévé teszi, különösen felügyelni, hogy a kiskorúak szorgalmas tanulásra és kitartó munkásságra szoktassanak, szükség esetében kényszeríttessenek és minden kiskorúra, külön kiemelve a nagy vagyonnal birokra nézve is előírja, hogy kiképzése oly irányban vezetendő, hogy esetleges vagyontalanság beálltával is keresetképes legyen. E kiegészítés nélkül is előáll azonban egy másik nagy szociális elv kimondásának szüksége. Ha a munkabíróvá erősbödött kiskorútól saját érdekében is, eltartói terhének könnyítése végett is meg lehet és kell kívánni, hogy dolgozzék, viszont a leghatásosabban kifejezésre kell juttatni azt az elvet, hogy az általa kifejtendő munkának erejéhez és életkörülményeihez mértnek kell lennie és a kiskorú egészségét és fejlődését nem szabad veszélyeztetnie. Emlékeztessenek ebbeli kötelességünkre Menger Antal szavai, melyeket a német polgári törvénykönyv tervezetéhez fűzött: «Nem lehet kifogást tenni ama gondosság ellen, mellyel a vagyonos gyermekek anyagi érdekeit óvja meg a tervezet. De miképen gondoskodik azon kiskorú gyermekek érdekeiről, kik a vagyontalan néposztályokhoz tartoznak? Szegény gyermekeknek egyetlen birtoka az ő munkaerejük, melynek helyes alkalmazása nemcsak gazdasági jövőjükre, hanem testi és erkölcsi fejlődésükre nézve is döntő jelentőségű. Ebben az irányban elkövetett tévedések sokkal súlyosabban csorbítják a szegény gyermek javát, semmint vagyonos gyermekeket vagyonuk hiányos kezelése károsíthat.» (Das bürgerliche Eecht und die besitzlosen Volksklassen. 108, 109. 11.) Kétségtelenül már meglevő törvényeink is felállítanak korlátokat a munkába álló gyermekek testi épségének, egészségének és fejlődésének védelmére, melyek főképen az alsó 14