Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

13 haszonélvezeti jog áll fenn, ellenben a vagyontalan szülőnek és családfenntartónak semmi haszna sincs a gyermeke munkájából, az szabadon és korlátlanul elköltheti keresményét ; ott az apának, itt a gyermeknek nem kell számot adnia. Az első szöveg (276. §.) legalább annyit mondott, hogy a gyermek, amennyiben a szülő tartja el, csak arról a feleslegről rendelkezhetik, amellyel keresménye az eltartása költségét meghaladja. A Javaslat azonban még ezt is elejti és így a vagyontalan családfenntartó részére úgyszólván semmi jog sem marad fenn, hacsak a gyermek önként nem járul a családi háztartás terheihez, miként ezt erkölcsi érzésének parancsolnia kell. A javaslatnak az az intézkedése, hogy a kiskorú, ki életfenntartásáról maga gondoskodik, keresménye fölött szabadon rendelkezhetik, a gyermek érdeke szempontjából sem egészen aggálymentes. Az egyik oldalon fenntartani a szülői felügyeletet, sőt a házi fegyelmet azzal a gyermekkel szemben is, aki kenyerét már maga keresi meg, másrészt megengedni, hogy az keresménye fölött szabadon rendelkezzék, oly ellentmondó két álláspont, melyeket megfelelő módon össze kellene egyeztetni. Belátom azonban, hogy épen az ilyen, a körülményekhez képest számtalan változatban jelentkező esetet nehéz egységes szabály kényszerzubbonyába szorítani. Oly végletek, mint a kőművesmunkás mellett téglát hordó vagy vakolatot keverő 16 éves fiú és a színdarabjaival tízezreket kereső 22 éves író ugyanazon törvényszakasznak födele alatt találkoznak. Amilyen ritka kivétel az utóbbi, olyan gyakori eset az első és hozzá hasonló. De erkölcsi kötelességük a család iránt, mely felnevelte, épúgy egyforma, mint az az érdekük, hogy a korona vagy az ezrek, melyeket kerestek, fiatalos könnyelműség folytán el ne kallódjanak teljesen. Viszont ezzel szemben áll annak lehetősége, hogy keresményüknek a szülők kezéhez való beszolgáltat ása esetleg épen az ellenkező eredményhez vezetne, mert arra, hogy a gyámhatóság felügyelete ily messzire terjedjen, komolyan szó sem lehet. És így végeredményben a házon kívül magát fenntartó kiskorúnak mégis meg kell hagyni a keresménye fölött való szabad rendelkezést, de a szülői házban eltartott kiskorútól meg kell kívánni, hogy eltartása költségének megfelelő részt adjon keresményéből a háztartás kiadásaihoz. 13