Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

12 mértékét némileg csökkenti is, ezt nézetem szerint a Javaslat vonatkozó helyén még ki kellene mondani. Ami már most a kiskorúnak a család munkájában való részvételét és annak terheihez való hozzájárulását illeti, a Javaslat kétféle intézkedést tartalmaz a szerint, amint a kiskorú a szülői házban nyeri eltartását vagy pedig maga gondoskodik életfenntartásáról. Az első esetet a 166. §. szabályozza, mely szerint a szülői házban eltartott vagy nevelt gyermek köteles erejéhez és életsorsához Jobban mondva életviszonyaihoz képest a szülő háztartásában és gazdaságában közremunkálkodni. A másik esetre a kötelmi jogi részben foglalt 716. §. rendelkezik, melynek értelmében az a kiskorú, aki életfenntartásáról maga gondoskodik, keresményéről szabadon rendelkezhetik. Bármennyire ingyenes szolgáltatás jellegét viseli is mindaz, amit a szülők gyermekük eltartása és nevelése érdekében költenek és áldoznak, a népesség túlnyomó többségének életfenntartási körülményeit tartva szemelőtt, nem lehet megfosztani a családot attól az aránylag csekély ellenszolgáltatástól, melyet a gyermek a szülői házban és gazdaságban való segédkezéssel nyújtani képes, sőt lehetetlen fel nem ismerni azt a nevelő hatást, mely a gyermeknek a szülők munkájában való közreműködésével és egyáltalán a munkához való rendszeres szoktatásával jár. A háztartás és gazdaság egymás mellett való említése a leány és fiú különböző szerepkörére látszik utalni, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy számot tarthat-e a gyermek segítő munkájára az a szülő is, kinek önálló háztartása és még inkább, kinek saját gazdasága nincsen és épen ezért még fokozottabb mérvben szorult arra a teherkönnyítésre, melyet gyermeke közreműködésében találhat, mint azok. akik jobb sorsban élhetik napjaikat. A munkabíró egészséges gyermek felserdülése, mely minden szülőre nézve tiszta lelki öröm forrása, a vagyontalan családra nézve egyebet is jelent, egy új munkaerőt, termelő gazdasági energiát, mely erősebbé, ellenállóbbá teszi a családot az életfenntartás nehéz küzdelmeiben. Azt kellene hinni, hogy a jog a vagyontalan szülőt ebben a tekintetben jobban támogatja, mint a vagyonost, pedig épen ellenkezőleg áll: a vagyonos apa számadás nélkül kezelheti kiskorú gyermeke vagyonának jövedelmeit, vagyis részére kifejezetten ki nem mondott, de tényleg megadott 12