Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 11. kötet (69-73. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 69-71. szám - Törvényes öröklés. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 5. füzet. Örökjogi rész.]

13 igazságérzettel bügy lehetne pl. az egyik még mindig a megajándékozott örököstársnál levő lU telket más értékben számítani, mint ennek a hagyatékhoz tartozó másik felét? Ennek igazságtalanságát nemcsak az érdekeltek, hanem mi a bírói asztalnál mindig érezzük s mindig feljajdulok, hogy e részben az igazságtalan joggyakorlatot megfordítani nem tudom. Ahol tehát, mint e §• okban is, értékelésről van szó, az igazságosabb alapra kell helyezkedni s ehhez képest e >;-ok rendelkezéseit megváltoztatni. Helyes alapon áll a svájci törvény (474. és 5:27. §.). lí)5;{. §. E §. a mai gyakorlatnak felel meg, de a mai gyakorlat igazságtalanságát mindenki érzi s a Curiát nem lehet felmenteni, hogy ezzel az igazságtalansággal nem tud szakítani. Ezt az igazságtalanságot nem szabad a törvénykönybe átvinni. Az apa egyik gyermekének 7*-telket adott át 10 évvel előbb, ezen a telken a gyermek 10 év óta gazdálkodik s megvan most is. Miféle igazság az, hogy ez az 1 * telek l(i év előtti értékben kerüljön osztály alá, amikor a megmaradt másik 1 4 teleken háromszoros olyan értékben osztoznak, úgy hogy abból esetleg még az is kaphat, aki előbb az 1 4-telket kapta. Helyes csak a svájci törvény álláspontja (630. §J, tehát: «Az osztályra bocsátás úgy történik, hogy az osztályrabocsátandó adományoknak az öröklés megnyíltakor s amenynyiben ekkor már nincsenek meg, az elidegenítéskor volt értékét az ivadék... stb stb.» 2. Dr. Baross János, orsz.-gyül. képviselő. Törvényes öröklés. A Jogászegylet megtisztelő felhívása folytán nekem jutott osztályrészül a «Magyar Polgári Törvénykönyv» tervezetéből a "Törvényes öröklési) bírálata. Előttem fekszik a javaslat első és második szövege. 13