Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Kölcsön. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

G 1365. §.-án enyhítést eszközölt, ennyiben tovább is mehetne az enyhítés terén, ha már a német polg. tkv. G09. §.-ának álláspontját nem hajlandó elfogadni. A «kétség esetén» kitétel alapjában véve egyértelmű a 862. §.-ban megjelölt feltételekkel, de kevésbé világos. Az 1086. §. 2.-ik bekezdését, amely szerint az adós is csak akkor fizetheti vissza a kamatozó kölcsönt, ha előbb felmondotta, megemlítjük, mint jellemző tünetét a magánjog kommerciálizálódásának. Az 1086. §. 3.-ik bekezdésében a kölcsönnek az adós által való felmondhatására kitűzött tíz évi véghatáridő, amelyen túl ő akkor is felmondhatja a kölcsönt, ha annak ellenkezője van kikötve, szerves összefüggésben van a 881. §.-al, amely szerint hat hóra felmondható minden olyan tőketartozás, amely a törvényes kamatlábat 1%-kal felülhaladja. Annak helyén* kifejtettük, hogy ez a jogszabály a forgalmat túlságosan korlátozza, sőt a kölcsönügyletek bizonyos nemeire egyesen prohibitiv hatású lehet, amely az ügyletkötő feleket a színlelt jogügyletek terére fogja kényszeríteni. Ugyanez az eset, bár kevésbé kiélezve és a hosszabb határidő következtében nem olyan romboló hatással, az 1086. ^.-ra is vonatkozik. Teljesen méltányoljuk a T. jó szándékát, hogy az adós túlhosszú ideig lekötve ne maradjon; ebben a kényszerítő alakjában azonban túlmegy a célon, tilalmat állít fel ott, ahol az esetleg épen az adós érdekével ellenkezik. A kölcsöntnyujtó bizonyos fajta kölcsönöket ily körülmények között vagy egyáltalában nem fog nyújtani, vagy ha nyújt is, a saját felmondási jogát is ki fogja kötni s az adóst bizonytalanságban fogja tartani, de legjobb esetben is magasabb kamatláb kikötésével fogja kárpótolni magát. Mindamellett azonban az esetben, ha a 881. §. tilalma kiküszöböltetnék, az 1086. §. sokat veszítene élességéből és inkább el volna fogadható. Az 1087. §. csak implicite említi a kölcsön-előszerződést («aki kölcsön adására kötelezte magát») és csak a * A polgári törvénykönyv tervezete és a kereskedők. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület kiadványa. írták : dr. Halasi Béla és dr. Szende Pál. 6