Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Letét. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

contrario következtetéssel mondja ki annak kötelező erejét. Ki kötelezi magát «kölcsön adására» ? Másszóval, ki köt kölcsön-előszerződést? Megfontolandó, hogy erre ne állíttassék-e fel magyarázati szabály, esetleg úgy, amint az a Főelőadmányban (VII. k. 13. o.) indítványoztatott, továbbá a kártérítési kötelezettség, mint a kölcsön-előszerződésből származó kötelezettség szankciója, e helyen kifejezetten is megemlíttessék. Az 1087. §., amely egy esetben mentesít a kölcsön-előszerződés megtartása alól, túlszigorú a kölcsönvevőre nézve. A német ptk. 610. §.-a csak a szerződés megkötése után beálló vagyonrosszabbodáf-hoz, a svájci köt. tv. 316. §. pedig csak a másik fél fizetésképtelenségéhez fűzi a kölcsönadási ígéret alól való mentesülést. Nem mentesül az igérettevő fél, ha a másik fél rossz vagyoni viszonyait a szerződés megkötésekor ismerhette. E helyütt megemlítjük a hiteltudósító irodákat, amelyek a felek vagyoni viszonyairól kimerítő tudósításokat adnak. Épen jelenleg van folyamatban ezeknek az irodáknak megrendszabályozása és egészségesebb alapokra való helyezése. Ennek megtörténte után a hitelnyújtó félnek a mainál is jobb alkalma lesz a másik fél hitelképességéről tájékozódni. A birói gyakorlatban kétségkívül vitás lesz majd, hogy a hiteltudósító iroda igénybevétele olyan kötelező gondosságnak lesz-e tekintendő, amelynek elmulasztása az 1087. §. 2.-ik bekezdésének következményét vonja maga után? 2. Di\ Veeseklőy József, igazságügyminisztériumi titkár. Letét. A Tervezet 1100. §--ának szövegezése teljesen helyes. Mindazonáltal nem teljesen kimerítő; a Tervezetnek ugyanis intézkedést kellene tartalmaznia arra az esetre vonatkozólag, hogy mi történjék akkor, ha a letéteményes az őrizetbe vett