Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Kölcsön. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

5 Ami a kikötött kamat fizetésére stb. vonatkozó 1083. §.-t illeti, az tulajdonképen csak a kamattörvényekkel együtt méltatható ; csupán azokból kiszakított rész. Az életbeléptetési törvényben meg kell emlékezni erről az összefüggésről. A 2.-ik bek. helyesen intézkedik a kamatok nagyságáról olyankor, amidőn pénzben meghatározott kölcsönösszeg fejében értékpapírok vagy más dolgok adattak át. Nincsen azonban szó a tőkeösszeg tekintetében előfordulható visszaélések meggátlásáról, pedig az itt tárgyalt esetek bő forrásai a visszaéléseknek; nevezetesen az uzsorának. Az értékpapírnak az átadáskor volt értéke ugyanis a pénzben meghatározott kölcsönösszegnéljelentékenyen alacsonjabb lehet (esetleg magasabb). A T. az uzsora eseteit nem szabályozza; az uzsoratörvénynek azonban feladata lesz a T. 1083. §. 2. bekezdésében foglalt esetet különös figyelemre méltatni. — Egyébként a kamat kérdésében nem domborodik ki eléggé a T.-ben foglalt jogszabályok kényszerítő természete. Az 1085. §. így hangzik: «Ha értékpapírt adtak kölcsön s a visszafizetés idejében ily papír nincs többé forgalomban, a kölcsönvevő azt a pénzösszeget köteles a kölcsönadónak megfizetni, amellyel az értékpapírt beváltották.)) A teljes megértés véget ki kellene tüntetni az 1083. §.-al szemben, hogy itt nem pénzben meghatározott kölcsönösszeg fejében átadott, de természetben visszaadandó értékpapírról van szó, továbbá hogy a forgalomból való kiesés nem a tényleges visszafizetés, hanem a visszafizetési kötelezettség (1086. §.) ideje szerint számítandó. Továbbá nem szól a T. arról az esetről, amidőn bizonyos éitékpapirok kisorsoltattak anélkül, hogy maga az illető értékpapír-fajta kikerült volna a forgalomból. A T. továbbá csupán a beváltás esetéről rendelkezik, de nem szól a lebélyegzés, a megsemmisítés gyakori eseteiről. Kisebb fontosságú, de megemlítendő kérdés, amelyre a T. nem felel meg: a beváltás után az eredeti kamat fizetendő-e, vagy pedig a beváltási összeg után számított kamat? Kamattalan kölcsönt a hitelező kétség esetében bármikor visszakövetelhet. Ez az elv a 802. §.-sal összhangban van és ezzel megegyezően is volna szövegezendő (és más a körülményekből sem következik). A T., amely az első szöveg 5