Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Vétel. Általános szabályok. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

21 E rendelkezés tulajdonképen folyománya a 855. §-ban előírt általános szabálynak, hogy a kötelezettséget a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően kell teljesíteni és a biró e szakasz kifejezett rendelkezése nélkül is kimondaná az eladónak felvilágosítási és okirat-kiadási kötelezettségét. A teljesség és világosság kedvéért azonban helyes e rendelkezés felvétele, és különösen a 2. bekezdésben félreértéseket és zavarokat kizáró az a korlátozása, hogy ha az átruházott jog bizonyítására szolgáló okirat más tárgyra is vonatkozik, a vevő csak hiteles kivonatot követelhet. Kárveszély. 1117. §. I. A kárveszély fogalmát — mely a hitelező késedelméről szóló 939. §-ban is előfordul — a T. nem határozzameg. A fogalom nyilvánvalóan egyező a római jogi periculummal. A római jog ezt a veszélyt a vevőre hárította, mégha a dolog a vevőnek át sem adatott; és a veszélyt abban látta, hogy az eladott dolog az eladó hibáján kívül megsemmisül, vagy elvész, vagy megrosszabbodik (periculuni deteriorationis), (Windscheid Lehrbucli des Pandektenrechts. 17. kiadás, II. köt. °2I0. és 420. 1.). A német polgári törvénykönyv 446. §-a hasonlókép véletlen megsemmisülés és véletlen rosszabbodás veszélyéről szól (die Gefahr des zufálligen Unterganges und einer zufálligen Verschlechternng). Az I. T. «a dolgot érő véletlen kár veszélyét» említi (1400. §.); a 17. T. már csak a ((kárveszély » elnevezést használja, de ebben nem következetes, mert az 1118. §-ban már «a dologban esett véletlen kár»ról beszél, holott nyilvánvaló, hogy itt is a kárveszély viselését kívánja szabályozni és nem akarja e szakasz esetében a kárviselést szűkebb körre szorítani. A II. T. talán abból az okból használta a véletlen megsemmisülés és rosszabbodás veszélye helyett a rövidebb, de mindenesetre magyarázatra szoruló kárveszély elnevezést, mert el akarja kerülni azt a feltevést, hogy csak a casus okozta veszélyről és nem a harmadik személyek jogtalan cselekményeiből eredő károkról is kíván rendelkezni. Ez az aggodalom alaptalan, mert a harmadik személy jogtalan cselekménye — pl. ha az el11