Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Vétel. Általános szabályok. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

19 került; a költség tehát ezután sem lehetne komoly akadálya a szerződés közokiratba foglalásának. II. A T. a vétel érvényéhez kívánja meg az okiratot. A 738. §. '2. bekezdése szerint, ha a törvény a szerződéskötéshez meghatározott alakot szab meg, és annak hiányához más jogkövetkezményt nem csatol, a nem ilyen alakban kötött szerződés semmis. A 783. §. szerint pedig a semmis szerződés csak a semmisség okának megszűnte után történt megerősítés által válik kötelezővé. Az 1 I 14. §. ellenben azt rendeli, hogy meg nem felelő alakban kötött szerződés érvényessé válik a telekkönyvi bejegyzéssel megerősített teljesítés által. E rendelkezés azt jelenti, hogy a szóbelileg kötött vételi szerződés nem semmis, legalább nem feltétlenül az, mert a semmisség okának megszűnte előtt történt megerősítés is érvényessé teszi; továbbá, mert a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog bejegyzését — a megalkotandó telekkönyvi rendtartás szerint — az eladó kérelmére meg nem tagadhatja. Másrészt felmerül a kérdés, hogy a T. kinek a javára kötötte a vétel érvényét okirati alakhoz? Az Indokolásból és a főelőadmányból kitűnően a korlátozás kizárólag az eladó érdekében történt. Nem volna tehát értelme, hogy azt a szóbeli vételi szerződést, melyet az eladó a maga érdekében állónak tart és teljesíteni kíván, a vevő mondassa ki érvénytelennek, ki a törvényhozás gyámkodására nem szorult. Ennek gyakorlati jelentősége a T.-tel szemben ott van, hol az eladó az ingatlant már átadta a vevőnek és ettől a vételárat igényli, de a tulajdonjog átruházására csak a vételár kifizetése ellenében hajlandó. Vagy ha az ingatlan átadatott, a vételár kifizettetett, de a telekkönyvi bejegyzés még nem történt meg: méltánytalan volna, ha a vevő visszakövetelhetné a vételárat. Semmi törvényhozási politika nem kívánhatja, hogy a vevő vonhassa ki magát a kötelezettség alól, melyhez a védelemre szoruló eladó ragaszkodik. A T. szerint tehát a nem írásban kötött vételi ügylet csak annyiban semmis, amennyiben az eladó annak teljesítését megtagadja. Ennek kiegészítéseként ki kellene mon-