Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Vétel. Általános szabályok. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

17 kell írnia, vagy kézjegyével ellátnia. A kézjegynek hitelesítve, vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előttemezve kell lennie. Az okiratot nem kell a szer­ződő félnek magának írni. írhatja azt harmadik személy; sőt elégséges egy kitöltött nyomtatvány aláírása is. Az okirat tartalmát a T. elő nem írja, tulajdonjog be­kebelezési engedély tehát nem szükségképpeni kelléke. Ele­gendő, ha meg vannak jelölve a szerződés lényegéhez tartozó pontok; (726. §.) sőt még a telekkönyvi betétszám megjelö­lése sem feltétlenül szükséges, ha az a körülményekből egyéb­ként megállapítható. A II. T. nemcsak kevesebb alakszerűséggel beéri, mint a német törvény 313. §-a és a svájci kötelmi jog 216. §-a, melyek a szerződés érvényességéhez közokiratot (gerichtliche oder notarielle Beurkundung, öffentliche Beurkundung) kíván­nak; hanem az okirati kényszert az I. T. 1398. §-ánál is szűkebb körre szorítja. Sem a szerkesztő bizottságban, sem a beérkezett bírálati anyag szerint nem emelkedett fel szó a felek nagyobb szer­ződési szabadságának biztosítása és az okirati kényszer el­törlése mellett. Bár mai jogunk szerint az ingatlannak szóbeli szerző­déssel való átruházása és a tulajdonjognak birói Ítélet alap­ján a vevő javára való bekebelezése nincs kizárva, ez a gyakorlatban oly ritkán fordul elő, hogy a szerződési szabad­ság minden súlyosabb sérelme nélkül lehet az ingatlanra vonatkozó vételi szerződés érvényét okirathoz kötni. E mel­lett szól az ingatlan fontosságának, a telekkönyvek bizton­ságának ós a bizonyítás megkönnyítésének szempontja is. Kérdés azonban, hogy a T. által tervezett okirati kény­szer megfelelően szolgálja-e kitűzött célját, t. i. a művelet­lenebb parasztosztálynak a földbirtok könnyelmű elidegení­tésétől való visszatartását? Előre kell bocsátani, hogy a magyar paraszt általában földéhes, birtokszerző, nehezen válik meg földjétől; átlagos intelligenciája pedig a nagyobb nemzetek parasztjaiénál is magasabb, noha iskolai képzettsége kisebb. A magyar vidékeken az ingatlan elpazarlásának veszélye tehát nem Bíráló vélemények. 17 2

Next

/
Thumbnails
Contents