Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 63-66. szám - Vétel. Általános szabályok. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]
17 kell írnia, vagy kézjegyével ellátnia. A kézjegynek hitelesítve, vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előttemezve kell lennie. Az okiratot nem kell a szerződő félnek magának írni. írhatja azt harmadik személy; sőt elégséges egy kitöltött nyomtatvány aláírása is. Az okirat tartalmát a T. elő nem írja, tulajdonjog bekebelezési engedély tehát nem szükségképpeni kelléke. Elegendő, ha meg vannak jelölve a szerződés lényegéhez tartozó pontok; (726. §.) sőt még a telekkönyvi betétszám megjelölése sem feltétlenül szükséges, ha az a körülményekből egyébként megállapítható. A II. T. nemcsak kevesebb alakszerűséggel beéri, mint a német törvény 313. §-a és a svájci kötelmi jog 216. §-a, melyek a szerződés érvényességéhez közokiratot (gerichtliche oder notarielle Beurkundung, öffentliche Beurkundung) kívánnak; hanem az okirati kényszert az I. T. 1398. §-ánál is szűkebb körre szorítja. Sem a szerkesztő bizottságban, sem a beérkezett bírálati anyag szerint nem emelkedett fel szó a felek nagyobb szerződési szabadságának biztosítása és az okirati kényszer eltörlése mellett. Bár mai jogunk szerint az ingatlannak szóbeli szerződéssel való átruházása és a tulajdonjognak birói Ítélet alapján a vevő javára való bekebelezése nincs kizárva, ez a gyakorlatban oly ritkán fordul elő, hogy a szerződési szabadság minden súlyosabb sérelme nélkül lehet az ingatlanra vonatkozó vételi szerződés érvényét okirathoz kötni. E mellett szól az ingatlan fontosságának, a telekkönyvek biztonságának ós a bizonyítás megkönnyítésének szempontja is. Kérdés azonban, hogy a T. által tervezett okirati kényszer megfelelően szolgálja-e kitűzött célját, t. i. a műveletlenebb parasztosztálynak a földbirtok könnyelmű elidegenítésétől való visszatartását? Előre kell bocsátani, hogy a magyar paraszt általában földéhes, birtokszerző, nehezen válik meg földjétől; átlagos intelligenciája pedig a nagyobb nemzetek parasztjaiénál is magasabb, noha iskolai képzettsége kisebb. A magyar vidékeken az ingatlan elpazarlásának veszélye tehát nem Bíráló vélemények. 17 2