Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Vétel. Általános szabályok. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

16 rendes forgalmi árral bíró árú az árra vonatkozó kikötés nélkül rendeltetik, a forgalmi ár tekintendő vételárként kikötöttnek. De gyakran nem rendes forgalmi árral bíró árú, hanem ritka régiség, műtárgy, eredeti és híres mestertől származó festmény, unikumot képező könyv a vétel tárgya, melynek nincs még kialakult forgalmi ára, hanem esetrőlesetre változik, sőt a hozzájutás nehézségeinek növekedésével emelkedik. Ilyen esetben a bírónak kell megállapítani az eset összes körülményeinek figyelembevételével, rendszerint szakértő meghallgatása után a helyes és méltányos árat. Ez az egész természetes magyarázat azonban legfeljebb a T.-nek a 855, §-ából volna kiolvasható : «Az adósnak úgy kell kötelezettségét teljesítenie, a mint azt, tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a jóhiszeműség megkívánja.)) De nem szabad megfeledkezni arról, hogy e szakasz nem a teljesítés összegének, hanem módjának meghatározására vonatkozik és hogy a vételnél, mint leggyakrabban előforduló szerződésnél, nemcsak a T. egész bonyolult rendszerében jártas jogásznak, hanem minden laikus állampolgárnak módot kell nyújtani arra, hogy könnyen tájékozást nyerjen a legelemibb jogszabályokról. Ezért a vételár meghatározására vonatkozó szabályokat a vétel különös rendelkezései közé felveendőnek tartom. E szerint az 1113. §. a következő, harmadik bekezdést nyerné: «Ha a vételárra nincs megállapodás: a rendes forgalmi árai, ilyennek hijján az összes körülmények tekintetbe vételével megállapítandó méltányos árat kell vételárnak tekinteni.» Ingatlan vétele. 1114. §. I. A T. az ingatlan nagy szociális jelentőségére való tekintettel, és a szegényebb, kevésbé művelt parasztosztálynak a könnyelmű birtokelidegenítésektől való visszatartása céljából az ingatlan dolog és építményi jog vételének érvényességi kelléke gyanánt az okirati formát állítja fel. A 739. §. szerint a törvényszabta írásbeli alak abban áll, hogy a szerződési okiratot mindkét félnek sajátkezűleg alá 16